Kúlán, az alsóvárosi helyi közösségben - ahol a község magyarságának a harminc százaléka él, és ahol a 15 tanácsnok közül 10 magyar nemzetiségű -, a lakosok február 15-étől 28-áig dönthetik el, hogy aláírásukkal támogathatják-e a helyi járulék meghosszabbítását.
- Az alsóvárosi lakosság már nagyon régóta fizet helyi járulékot, és ennek meg is van az eredménye - mondta Holló István, az alsóvárosi helyi közösség titkára. A helyi járulékból eredő összeget az utak és a járdák, valamint az ivóvíz minőségének a javítására fordítottuk, az utóbbi öt évben pedig elkülönítettünk belőle a szennyvíz- és az esővíz-elvezető árkok helyreállítási költségeire is. 1999 előtt a helyi járulékból az alsóvárosnak nagyon kevés jutott, elsőbbséget ugyanis a központ rendezése élvezett. Öt évvel ezelőtt a város központjában élők nem voltak elragadtatva a helyi járulék bevezetésétől, minthogy ott rendezve volt minden, és valószínűleg ugyanez lesz a helyzet most is. Ennek ellenére hisszük, hogy a lakosság döntő többsége másként gondolkodik. Elsődleges problémánk a szennyvízlevezetés, de a megoldásához kész terveink vannak. A fővezeték lefektetésének költségeit az előző helyi járulékból fedeztük, az újabból pedig - ha ugyan lesz - az ún. másodlagos vezeték is elkészülhet. Számítunk a község segítségére is. A szükséges helyreállítási munkálatokat a horgosi Tisza menti Vízművekre bíztuk, és ha hajlandó ez a vállalat ezután is hitelben elvégezni a munkát, akkor szeretnénk továbbra is vele együttműködni. Ha a lakosság megszavazza a helyi járulék meghosszabbítását, úgy az alsóváros egész területén megoldódnának a szennyvízlevezető csatorna hiányából eredő gondok, melyeket csak tetéz a másik: az igen magas talajvíz. Az utak felújításán kívül az ivóvíz minőségének javítását is tervezzük. Eddig egy 40 köbméternyi víz tározására alkalmas medencét építettünk, mely áramszünet vagy egy lehetséges elemi csapás esetén két órán át képes ellátni a város vízszükségletét. A korszerűbb medence méretét ennek a tízszeresére, azaz 400 köbméternyi víz befogadására tervezzük. A nyersvíz tisztítása, valamint az elöregedett, már harminc-negyven éves, állandóan töredező, repedező azbesztcsövek cseréje is várat magára - sorolta a teendőket Holló István. Elmondta továbbá, hogy a lakosok jövedelmük 3 százalékát fizetnék helyi járulék címén, és hogy e kötelezettség alól a nyugdíjasok mentesülnének, bevezetéséről azonban szavazhatnak.
Valka Károllyal, a VMSZ kúlai helyi szervezetének elnökével és a Népkör Művelődési Egyesület elnökével az idei tervekről beszélgettünk.
- A Népkörben nagy lendülettel folyik a munka, két gyermekcsoportunk készül a községi néptáncversenyre. Városunkban nagy hagyománya van az éneklésnek. A Népkör keretén belül működő Bartók Béla dalárda az idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját, s mivel az idei év Bartók-év is egyben, kettős jubileumot ünneplünk. A Petőfi Brigád Általános Iskola énekkara már szép sikereket aratott, első helyezést ért el például a szerbiai versenyen, s mi arra törekszünk, hogy a gyerekeket idecsalogassuk a Népkörbe, s megszervezzük számukra itt is az éneklést, így egy idő után a jelenlegi kórus nyomdokaiba léphetnének. Az idén lesz huszonöt éves az asszonyok kézimunkacsoportja, s ezt a szép évfordulót is szeretnénk megünnepelni. Az asszonykórusunk rendszeres vendége a Durindónak, reméljük, hogy az idén is részt vesz a szemlén, a gyermektáncosaink számára pedig a Kőketánc lesz az év fénypontja. A Népkör szervezi meg továbbá a magyarigazolvány iránti igénylések begyűjtését is, az idén pedig elkezdtük a magyar nemzeti vízum iránti kérelmekhez szükséges dokumentumok kitöltését és azok továbbítását a zombori CMH-iroda révén a magyar konzulátusra. Ezenkívül a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek begyűjtését is vállaltuk, sőt az űrlapok kitöltésében is segítünk - mondta Valka Károly.
A Népkörben egy ideje régi, hagyományos mesterségekkel is meg lehet ismerkedni. Az újvidéki Táncház-találkozón sajátították el a gyerekek a gyöngyfűzés és a nemezelés tudományát, s ma már hetente szerveznek az egyesületben legalább húszfőnyi csoportnak ilyen foglalkozásokat.
A könyvtár heti egy alkalommal várja az olvasni vágyókat. A könyvállomány napról napra gyarapodik, hála a környékbeliek ajándékozó kedvének. A legújabb kiadványok nemigen találhatók meg a könyvtár polcain, az egyesület pénzügyi helyzete ugyanis ezt nem teszi lehetővé. Az idei tervekben szerepel még egy gyermekszíndarab műsorra tűzése is, de mindezek megvalósítása főleg az anyagiakon múlik.
- Amióta a radikális-szocialista hatalom van uralmon a községben, a kultúra területén hanyatlás tapasztalható. A VMSZ és a Népkör elképzelése szerint a kultúrára szánt pénzt a magyar ajkú lakosság részarányának megfelelően kellene szétosztani. Miért van erre szükség? Az előző évtizedekben előírták, ki hogyan ápolja a kultúráját. Úgy gondolom, hogy a magyar kultúrát legjobban a magyarok tudják ápolni, természetesen tiszteletben tartva más népek és nemzetiségek kultúráját is. A sajátunkat azonban nekünk kell ápolni, mi tudjuk legjobban, mire van szüksége a kúlai magyarságnak. A demokratikus ellenzék (DOS) idejében évről évre több pénzt kaptunk, s kormányzása utolsó évében 8,50 százaléknyi arányban részesültünk, a magyarok lélekszámával arányban, a kultúrára elkülönített összegből. Amióta a radikálisok, a szocialisták, a Szerbiai Demokrata Párt és a Vajdasági Zöldek vannak hatalmon, a támogatási összeget a tavalyi évinek a felére csökkentették. Mi a képviselő-testületi ülésen reagáltunk erre, hiszen úgy érezzük, hogy sárba tiporják a kisebbségi és a polgári jogokat. Minden polgárnak joga van ugyanis ápolni saját kultúráját. Azokon a településeken, ahol hatalmon vannak, művelődési házakat nyitnak, igazgatóval, kultúrfelelőssel az élen. Az egyik funkcionáriusuk a minap azt hangsúlyozta, hogy Veprődön azért voltak kötelesek művelődési házat nyitni, mivel a lakosság nagyon rossz anyagi körülmények között él. Véleményünk szerint az anyagi helyzet javítására nem a kultúra az orvosság. Arra vannak más megoldások, azokról azonban a kormánynak kell gondoskodnia.
Mindmáig nem világos, hogy az idén a Népkör mennyi pénzből gazdálkodhat. A vezetőség tisztában van azzal, hogy pályázni kell itthon és külföldön egyaránt, de ettől függetlenül a községi hatalomtól követelik azt, ami nekik jár.
A Népkör a második világháború után nem kapott anyagi támogatást a munkájához, s ez így volt egészen a kilencvenes évek közepéig.
- A szocialista uralom alatt 0,1-0,2 százalékot kaptunk a kultúrára szánt pénzből, kitartó fáradozással elértük azt, hogy annyi pénzt kapjunk, amennyi az itteni magyarságnak jár. Mindezt most azonban fel kellett rúgni, mivel nem felel meg az aktuális községi hatalomnak. A Népkör 1868-tól kezdve létezik, s biztos vagyok benne, hogy a mostani hatalmat is, a tagság és a kúlai magyarság segítségével túl fogja élni, hiszen mindig a legnehezebb időkben voltunk a legerősebbek.