• A március 16-ai választás egyik nyertese a VMSZ, ámde lassan két hónap eltelt a voksolás óta. Így utólag mit gondol: volt-e értelme a szavazásnak?

— Mint ahogyan azt a kampányunkban is többször elmondtuk, nem rajtunk múlott, hogy előre hozott választás lesz. Nekünk az volt a feladatunk, hogy megpróbáljunk minél jobb eredményt elérni. Azok közé a frakciók közé tartozunk, amelyek növelni tudták létszámukat. Tíz százalékkal kaptunk több szavazatot, mint 2012-ben, és 2007-hez viszonyítva meg tudtuk duplázni a parlamenti képviselőink számát. Én ezt nagy eredménynek tartom, és ezúton is köszönöm a választópolgároknak, hogy bizalmat szavaztak nekünk. Ez a bizalom egy erőteljesebb magyar érdekképviseletet tesz lehetővé a parlamentben. Ez konkrétan azt jelenti, hogy több területet tudunk megfelelőbben lefedni, mint az előző mandátumok során.

• A szereplők ugyanazok, csupán a szereposztás más a régi-új kormányban, mely, úgy tűnik, időt szeretett volna nyerni. Mi erről a véleménye?

— A következő hónapok mutatják majd meg, hogy ez vajon így van-e. Ha valóban a Vučić miniszterelnök expozéjában elmondottak szerint kezd el működni a kormány, akkor azt gondolom, hogy nem az időhúzás volt a cél. Ami pedig a szereplőket illeti: valóban a Szerb Haladó Párt és a Szerb Szocialista Párt fémjelezte az előző kormányt is. Ebben a mezőnyben a VMSZ számít újnak. Azt nem lehet elégszer hangsúlyozni — hiszen ez nem a véletlen műve —, hogy kizárólag a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség között született koalíciós megállapodás.

• A kormánynak nagyszámú népszerűtlen lépést kellene megtennie ahhoz, hogy orvosolja az államháztartási hiányt. Emellett a Szerb Haladó Párttal szemben — függetlenül attól, hogy a Nyugat elismeri — a vajdasági magyarság mindmáig bizonyos ellenszenvet tanúsít. Hogyan ítéli meg a kockázatot, amelyet a VMSZ vállalt?

— Erről a kockázatról beszéltem a kampányban, amikor elmondtam, hogy a VMSZ mihez kér támogatást. Az volt a célunk, hogy a következő kormánytöbbség részévé váljunk annak érdekében, hogy elérjük a programcéljainkat. Világos volt, hogy az SZHP lesz olyan helyzetben a választás után, hogy kormányt tud alakítani. Ami a nehéz gazdasági helyzetet illeti, erről a kormányvitában elmondtam, hogy a VMSZ kész vállalni a felelősség ráeső részét. Nem szeretnénk felelőtlenül viselkedni, arra várni, hogy mások valósítsák meg a VMSZ programkitűzéseit, közben pedig elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől. Az elkövetkezőkben évente 1,3—1,4 milliárd eurót kellene megtakarítani ahhoz, hogy a gazdaság konszolidálódjon. Ez borzasztóan nehéz lesz. Egészen biztos, hogy nagyon népszerűtlen intézkedések következnek majd. Ez akkor is így lenne, ha mi ellenzékben lennénk. A VMSZ minden ügyben a magyarok érdekeit képviseli majd, és egyúttal megpróbáljuk elmagyarázni az embereknek, hogy miért van szükség a népszerűtlen lépésekre, illetve hogy azoknak milyen pozitív hatásai lehetnek. Ne felejtsük el az EU-s integrációt sem. Azt gondolom, hogy egy hatalmas esély előtt áll a kormány. Ez az a folyamat, amely lehetővé teszi számára, hogy egy normális országgá alakítsa át Szerbiát. A VMSZ ebben a folyamatban szeretne szerepet vállalni. Mindenképpen örvendetes, hogy a kormány megalakulásának másnapján itt járt Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonsági főképviselője, valamint Štefan Füle bővítési EU-biztos.

• Tizennégy éve mindenki arról beszél, hogy mely lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a gazdaság konszolidálódjon. Az előző kormánynak is adva volt a lehetőség. Miből gondolja a VMSZ, hogy most végbemennek azok a várva várt reformok?

— Ez egy logikus felvetés, hiszen nem látunk a jövőbe. Reménykedünk benne, hogy ezekre a lépésekre sor kerül majd, hiszen azok bizonyos szempontból elkerülhetetlenek. Olyan tátongó űr jellemzi a szerbiai költségvetést, amely egy-két évnél tovább nem fenntartható.

• A VMSZ az elmúlt években több Belgrád-központú párttal is együttműködött — több-kevesebb sikerrel. A Szerb Haladó Pártot mennyire tartják jó, megbízható partnernek?

— A Szerb Haladó Párt tartotta magát ahhoz, amiben az elmúlt hetek folyamán megállapodtunk — az államtitkárok és a parlamenti bizottsági tagok tekintetében is. Például Kovács Elvira képviselő személyében a VMSZ-nek az Európai Tanács parlamentáris közgyűlésében is lesz tagja, az eddigi taghelyettesi pozíció helyett. Ez azért fontos, mert a parlamentben közelharcot vívnak ezért a posztért, és a matematika alapján ez nekünk nem járna. Mi ezt kértük, hiszen a magyar érdekek megvalósítása szempontjából ez a pozíció kiemelkedően fontos. Ugyanez vonatkozik az Integrációs Bizottság elnökhelyettesi posztjára és Mezőgazdasági Bizottságra is. A programunk megvalósítása azután indulhat meg, hogy az államtitkáraink elfoglalják helyüket. Abban bízom, hogy az első fél évben már lesznek konkrét eredményeink. Ha például el tudjuk érni, hogy az állam ne várja el a gazdáktól, hogy a bejegyezhetetlen kapcsolható mezőgazdasági eszközöket regisztrálja, akkor ez nagy eredménynek számít majd. Ennek egészen biztosan az lesz a feltétele, hogy a mezőgazdasági minisztert napról napra tájékoztatjuk erről.

• A VMSZ-nek hat parlamenti képviselője van, öt államtitkára, valamint Juhász Bálint a miniszterelnök legszűkebb kabinetjének a tagja lesz. Mekkora erőt képvisel a VMSZ a kormányban?

— Az előző mandátumban az összes minisztériumban ötvenhárom államtitkár működött, hozzávetőlegesen ennyi lesz most is, vagyis az öt államtitkár jelentős szám. Az, hogy mire leszünk képesek, csakis tőlünk függ. Van egy koalíciós szerződés, amely megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy az érdekeket érvényesíteni lehessen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mi választási programelemeink közül egy sem került ki ebből a szerződésből. A következő hónapokban, években a választók számon kérhetik rajtunk és a kormányon is, hogy mi valósult meg. A vajdasági magyarságnak soha nem voltak államtitkárai a szerb kormányban, ebből a szempontból a VMSZ csapata egy jelentős erőt képvisel. Öt minisztérium lesz, amely vonatkozásában belülről tudunk hatni a folyamatokra. Ez a jogszabály-előkészítés szempontjából fontos, továbbá a projektumok megvalósítása, a pénzek lehívása terén is eredményeket tudunk elérni.

• Meg lesz-e kötve VMSZ keze azzal, hogy kormányzati szerepet vállalt?

— Azt gondolom, hogy nem. Államtitkáraink országos szintű politikusok lesznek, de elsősorban a magyar érdekeket kell képviselniük.

• Sok múlik a pótköltségvetésen. Mikorra várható ennek elfogadása?

— Úgy hiszem, június végéig erre is sor kerül. Nagyon rövid az idő, de arra számítok, hogy azok a bizonyos népszerűtlen intézkedések a pótköltségvetésből és az azt kísérő törvényekből vissza fognak köszönni. Emellett pedig remélem, hogy a számunkra fontos célok nevesítésre kerülnek. Például az idén elmaradt a szerb—magyar történész-vegyesbizottság támogatása. Reményeim szerint ezt a mulasztást is pótolják.