Az INNOHUB projektum 2024 májusában indult, és két éven át kapcsolta össze a határ két oldalán működő partnereket. A vezető partner a szabadkai IT Klaszter volt, mellette a MeOut Egyesület szegedi irodája, valamint a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola vett részt a munkában. A cél az volt, hogy a térségben olyan környezet jöjjön létre, amelyben a cégek, a hallgatók és az oktatási intézmények közösen dolgozhatnak új ötleteken.

Pejić Aleksandar, a szabadkai IT Klaszter ügyvezető igazgatója szerint a projektum egyik fő üzenete az volt, hogy a tudás akkor válik hasznossá, ha a diákok valódi vállalati helyzetekkel találkoznak. A cégek konkrét problémákat vetettek fel, a hallgatók pedig ezekre kerestek válaszokat. „A fiataloknak gyakran másmilyen nézőpontjuk van, mint a cégvezetőknek vagy a vállalatokban dolgozóknak, ezért ez nagyon hasznos visszajelzés lehet a vállalkozások számára is” – emelte ki.

A projektumban nagy hangsúlyt kaptak az úgynevezett co-creation, vagyis közös alkotási programok. Ezekben a vállalatok, a hallgatók és az oktatási intézmények közösen dolgoztak, ez pedig azért fontos, mert a felsőoktatásban megszerzett tudás sokszor csak konkrét feladatok által válik igazán hasznossá.

A magyarországi partner, a MeOut Egyesület workshopokat és vállalkozásfejlesztési tréningeket tartott. Pitó Enikő, az egyesület képviselője elmondta, hogy szervezetüknek több évtizedes tapasztalata van az innováció, a menedzsment és a képzés területén. Budapesti székhellyel, valamint szegedi, barcelonai és koppenhágai irodával szélesebb európai tapasztalatot tudtak behozni a vajdasági együttműködésbe. „Nagyon sikeresnek ítéljük meg a projektet, és szeretnénk tovább folytatni ezt az együttműködést” – mondta.

Pitó Enikő

A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola számára a projektum több szinten is eredményt hozott. Dr. Fürstner Igor megbízott igazgató elmondta, hogy az első fontos aktivitás már 2024 decemberében megkezdődött, amikor a hallgatókat cégekkel közös munkába vonták be. A vállalatok saját működésükből, fejlesztési igényeikből vagy piaci tapasztalataikból hoztak feladatokat, a hallgatók pedig ezekre kerestek megoldási javaslatokat. A folyamat része volt a beszélgetés, a prezentáció és a tapasztalatcsere, vagyis a fiatalok a megszokott tantermi helyzetnél gyakorlatiasabb környezetben próbálhatták ki magukat.

Dr. Fürstner Igor

A szakfőiskolán emellett többszintű tananyagfejlesztés is folyt. Ennek eredményeként áprilisban öt egész napos oktatást tartottak, egyebek között innovációmenedzsmentről, jogvédelemről és olyan ismeretekről, amelyekre a hagyományos képzésben nem mindig jut elég idő. Fürstner szerint ezekre a hallgatóknak és a fiatal vállalkozóknak is szükségük lehet, ha egy ötletből később piacképes fejlesztést vagy vállalkozást szeretnének építeni. A képzésekhez tananyag is készült, melyet nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók is használhatnak majd.

Az intézmény abban bízik, hogy ezek az anyagok a következő generációk számára is fontosak lesznek. Az online tananyagot szabadon el lehet majd érni azon a portálon, amelyet a szakfőiskola és más felsőoktatási intézmények is használnak, emellett nyomtatott változat is készül, mely minden érdeklődő számára hozzáférhető lesz.

A projektum egyik leglátványosabb eredménye a szabadkai OpenLab bővítése, mely egy már meglévő intézményi háttér fejlesztéseként valósult meg. A szakfőiskolának korábban is voltak 3D nyomtatói és prototípus-készítésre alkalmas eszközei, most azonban egy hordozható, ipari 3D szkennerrel is bővült a felszerelése. Ez lehetővé teszi, hogy tárgyakat, néhány centiméterestől akár többméteres méretig, digitális formába lehessen alakítani. Ez a terméktervezésben, a prototípus-készítésben és a meglévő termékek továbbfejlesztésében is új lehetőségeket nyithat. Fürstner Igor szerint a laboratórium nyitott jellegű: ha egy vállalat szeretne valamit kipróbálni vagy tesztelni, ezt megteheti az intézményben, így a labor oktatási tér és közös fejlesztési helyszín is lehet. Ez különösen a kezdő vállalkozások számára lehet fontos, hiszen az ilyen eszközök beszerzése sokszor nem megoldható számukra. 

Pitó Enikő, MeOut Egyesület képviselője, Pejić Aleksandar, a Szabadkai IT Klaszter ügyvezető igazgatója, dr. Fürstner Igor, a Műszaki Szakfőiskola igazgatója 

A diákok munkája jól mutatja, hogyan lehet a projektumban megszerzett tudást konkrét feladatra fordítani. Vass Richárd, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola harmadéves informatikushallgatója olyan csapatmunkáról beszélt, amelyben egy munkaidő-nyilvántartási gondra kerestek digitális megoldást. A kiindulópont az volt, hogy a gyárakban vagy raktárakban dolgozók esetében nehezebb pontosan vezetni, ki mennyi időt tölt munkával.

A hallgatók több ötletet is kidolgoztak, majd ezek közül választották ki azokat, amelyeket beépítettek a rendszerbe. A megoldás alapja az NFC-technológia lett, mely ma már sok okostelefonban megtalálható. A rendszer bármilyen NFC-s kártyával működhet: ha a dolgozó a kártyát a telefonhoz érinti, az időmérés elindul, a következő érintésnél pedig leáll. Egyszerű, mégis gyakorlati válasz egy hétköznapi vállalati gondra.

A munkafolyamatban a brainstormingnak is fontos szerepe volt. A diákok rövid idő alatt nagyjából száz ötletet gyűjtöttek össze, majd ezekből választották ki a legjobbakat. A hallgatók szerint a képzések inkább gyakorlati jellegűek voltak: elhangzott ugyan egy elméleti bevezető, de rögtön utána saját megoldáson kellett dolgozniuk. A fiatalok így nem kész válaszokat kapnak, hanem megtanulják, hogyan kell egy problémát részekre bontani, ötleteket mérlegelni, majd azokat működő megoldássá formálni.

Az INNOHUB záróeseményén az elmúlt két év munkáját összegezték, és az is kiderült, hogy a projektum több valódi, kézzelfogható eredményt hagy maga után. A szabadkai OpenLab, az elkészült tananyagok és a vállalatokkal való közös munka tapasztalatai a következő időszakban is használhatók lesznek, és alapot adhatnak újabb, jövőbeli együttműködésekhez