Donald Trump lett az Egyesült Államok 47. elnöke. A republikánusok vezére győzelmi beszédében Amerika új aranykoráról beszélt, mely szerinte hamarosan eljön. Dr. Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője az első pillanatoktól az utolsóig a helyszínen, Washingtonban követte végig a történelmi választást.

* Milyen volt közvetlenül a választások előtt a közhangulat az Egyesült Államokban? Milyen attitűddel vágtak neki a polgárok a választásoknak, mit érzékelt köztük járva?

— Természetesen nagy várakozás előzte meg a választásokat. Én Washingtonban lakom, de az utóbbi időszakban sokat jártam vidéken is. Végigkövettem Trump elnökjelölt kampányát, de ott voltam Chicagóban is, amikor Kamala Harrist választották elnökjelöltnek a demokraták. Itt Washingtonban általában mindig a demokraták nyernek, ezért nem szabad az itteni közhangulatból kiindulni. Itt a választás előtti napon nyugodtan sétálgattak, fagylaltozgattak és kutyát vezetgettek az emberek az utcákon. Ezáltal itt kevésbé lehetett érezni azt a kiélezett hangulatot, amelyet számos államban. Sok helyen pontosan érezték, hogy ennek a választásnak bizony történelmi és sorsfordító jelentősége van. A választás legnagyobb kérdése az volt, hogy lehet-e újra amerikainak lenni Amerikában.

* A választási végeredményre kitérve, hogyan lehetne összegezni a milliónyi számadatot?

— A szavazás már szeptember 21-én elindult. Vagyis a november 5-ei szavazás előtt több tíz millió ember szavazott. Érezhető volt a jelentős mozgósítás. Korábban hagyományosan a demokrata szavazók voksoltak levélben, most viszont a republikánus mozgósítás is sikeres volt. Donald Trump minden kampányrendezvényén ezt is kérte támogatóitól. Szóval már a választások előtt jelentős mértékben kirajzolódtak az úgynevezett erőviszonyok. De kevesen számítottak arra, hogy Trump ennyire simán fog nyerni.

* A csatatérállamokban rendkívül szorosnak ígérkezett a küzdelem, mégsem lett annyira szoros a végeredmény.

— A választás, mint általában, a billegő, avagy csatatérállamokban dőlt el. Michiganben és Pennsylvaniában még Kamala Harris vezetett az elején, de Trump mindenhol tudott fordítani. Mindenki tudta, hogy ha a republikánus jelölt hozza Michigant, Pennsylvaniát, Arizonát és Georgiát, akkor biztos, hogy ő lesz az elnök. Harris csupán a bevehetetlen nyugati és észak-keleti parton járt sikerrel, és a metropoliszokban. De ez világszerte így van, valahogy a patrióta szavazók jobban érzik magukat a vidéken.

* Melyek azok az ügyek, amelyekből közvetlenül a választás után lemérhetjük, hogy Trump betartotta-e ígéreteit? Mit fog biztosan csinálni, milyen intézkedések történhetnek?

— Donald Trump legfontosabb üzenete a választás előtt a gazdaság rendbetétele volt. Az emberek ugyanis azt érezték a bőrükön, hogy elmennek vásárolni, és minden 40-50 százalékkal többe kerül, mint néhány évvel ezelőtt. A második legfontosabb ígéret pedig az illegális migráció felszámolására vonatkozott, hiszen több mint 10 millió illegális migráns érkezett a Biden—Harris-adminisztráció alatt. De arra, hogy konkrétan hogyan mérhető le a szavahihetősége, azt tudnám válaszolni, hogy azt ígérte, hogy egy éven belül felére csökkenti a rezsiköltségeket. Emellett csökkenti a lakhatási költségeket és az energiaárakat, továbbá az infláció mértékét. Vélhetően jelentős munkahelyteremtési programokat fog indítani, és megpróbál majd újra életet lehelni a klasszikus gyáriparba, illetve az autóiparba. Mindezek mellett Trump számára óriási kihívás lesz, hogy hogyan tudja egyesíteni a rendkívül megosztott amerikai nemzetet.

* Ön szerint lesz-e folytonosság a két Trump-időszak között, vagy teljesen eltérő lesz a két kormányzás?

— Más világot élünk most, és már Donald Trump sem ugyanaz az ember. Amit ő egyébként kapott az elmúlt években, azt kevesen bírták volna ki. Nem véletlenül volt a jelszava, hogy Harcolj, harcolj, harcolj, és soha ne add fel! Beperelték, rálőttek, és el akarták venni a vagyonát, de mégis tudott nyerni. Ebből kiindulva ez egy teljesen más kormányzás lesz, mint az első.

* Végezetül nem mellékes, hogy mire számíthat a nagyvilág Trump megválasztásával, mit várhat Kelet-Közép-Európa, azon belül is Magyarország? Nem mellékesen érdemes megjegyezni, hogy a magyar miniszterelnök nagyon szurkolt a republikánus jelöltnek.

— Nekünk itt, Kelet-Közép-Európában a békét hozhatja el Trump elnöksége. Még beiktatása előtt megígérte, hogy tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mindez térségünkben nagyon fontos lenne, hiszen egy három éve tartó véres háború fejeződhetne be. Én személy szerint nagyon remélem, hogy végre tárgyalás lesz fegyverek helyett. Ne felejtsük el, hogy Donald Trump volt az első amerikai elnök, aki az észak-koreai diktátorral is tárgyalt. Ezáltal szinte biztosak lehetünk abban, hogy le fog ülni az orosz és az ukrán elnökkel is. Végül a magyar miniszterelnökre kitérve, ő soha nem rejtette véka alá, hogy Trumpnak szorít. Még 2015-ben Tusnádfürdőn mondta el, hogy szerencsés lenne Magyarország kétoldali kapcsolatainak, ha Donald Trump lenne az elnök. Ennek az ellenhatását érezhettük az elmúlt négy évben, hiszen a Biden-adminisztráció folyamatos kritikával illette Magyarországot minden téren.