Donald Trump amerikai elnök a Kongresszusnak küldött levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”, miután letelt a katonai művelet megindításától számított 60 napos határidő. Az amerikai jogszabályok szerint ezt követően minden további katonai akcióhoz már kongresszusi jóváhagyásra lenne szükség. Trump ugyanakkor nem jelezte sem az amerikai erők kivonását, sem az Iránra gyakorolt nyomás enyhítését, sőt azt írta: Teherán továbbra is jelentős fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve.
A térségben eközben továbbra is feszült a helyzet. Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága közölte, hogy az amerikai haditengerészet egységei a tengeri blokád keretében eddig 45 hajót fordítottak vissza az iráni partok felé. A parancsnokság szerint az amerikai erők folytatják a járőrözést a nemzetközi vizeken, és továbbra is érvényt szereznek az Irán elleni tengeri blokádnak.
A diplomáciai rendezés lehetősége egyelőre bizonytalan. Irán pakisztáni közvetítőkön keresztül új tárgyalási keretet javasolt Washingtonnak, Trump azonban kijelentette, hogy nem elégedett a legújabb iráni javaslattal. Az amerikai elnök szerint Teherán megállapodást szeretne kötni, de katonai ereje jelentősen meggyengült. Állítása szerint az iráni haditengerészet, légierő és légvédelem is megsemmisült vagy súlyos károkat szenvedett.
Trump hangsúlyozta, hogy Washington előtt továbbra is két lehetőség áll: a katonai eszkaláció vagy a megállapodás keresése. Hozzátette, személy szerint nem akar újabb katonai csapást, de ez az opció továbbra is létezik. Az amerikai elnök ismét leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha Irán nukleáris fegyverhez jutna, mert szerinte az beláthatatlan következményekkel járna.
Teherán ezzel szemben azt üzeni, hogy készen áll a védekezésre. Abász Arakcsí iráni külügyminiszter kijelentette, hogy az iráni fegyveres erők teljes készültségben vannak, és határozott választ adnak minden fenyegetésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Irán továbbra is nyitott a diplomáciára, amennyiben az Egyesült Államok felhagy a túlzó követelésekkel, a fenyegető retorikával és a provokatív lépésekkel. Arakcsí szerint nem Teherán kezdeményezte a háborút, és a térség instabilitásáért elsősorban az Egyesült Államok és Izrael katonai tevékenysége felelős.
Különösen érzékeny pont maradt a Hormuzi-szoros helyzete. Az Iráni Forradalmi Gárda haditengerészeti parancsnoksága bejelentette, hogy új ellenőrzési szabályokat vezet be az iráni partok menti vizeken, az Arab-öbölben és a Hormuzi-szoros térségében. Közlésük szerint csaknem kétezer kilométernyi iráni partszakasz felett kívánnak fokozott ellenőrzést gyakorolni, amit Teherán a térség biztonságával és prosperitásával indokol.
Washington ezzel párhuzamosan nemzetközi koalíciót próbál szervezni a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállítására. Amerikai sajtóértesülések szerint a külügyminisztérium és a Pentagon egy új nemzetközi kezdeményezés előkészítésén dolgozik, amelynek célja az információmegosztás, a biztonságos tengeri áthaladás biztosítása, valamint az Iránnal szembeni diplomáciai és gazdasági fellépés összehangolása lenne. A törekvés hátterében az áll, hogy a konfliktus miatt emelkednek a globális energiaárak, miközben a tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést.
A válság tehát katonai értelemben Trump bejelentése szerint lezárult, politikai és stratégiai értelemben azonban korántsem ért véget. Az Egyesült Államok fenntartja a nyomást Iránon, Teherán pedig egyszerre üzen készséget a tárgyalásokra és elszántságot a védekezésre. A következő napok kulcsfontosságúak lesznek a konfliktus alakulása szempontjából.
Forrás: MTI, Szerbiai RTV, Tanjug, Reuters