Humor, báj, eredetiség és kacagtató pillanatok, kicsiknek és nagyoknak. A Toy Story valahogy sosem tud hibázni, ráadásul a negyedik részben is képes volt megújulni a Pixar legnépszerűbb animációs filmje.
Az egzisztencialista témákat is boncolgató filmben Woody komoly kérdésekkel szembesül, hőseinkről pedig új titkok is kiderülnek. A Toy Story 4. a nyár legjobb filmjének ígérkezik, mely attól függetlenül, hogy elsősorban gyerekeknek szól, felnőttfelfogással megáldott játékfigurák kalandjait követi nyomon, ezért szerethető és emlékezetes marad mindenki számára 9-től 99 éves korig.
Új karakterek, új izgalmak — ha valakinek vannak is kétségei a Toy Story 4. létjogosultságával kapcsolatban, mindössze tíz perccel a kezdés után el is feledkezik az aggályairól. Sőt, én már egy ötödik epizódot is el tudnék képzelni. Ez a kaland is szomorú, könnyes befejezéssel zárul, de szerencsére annyi humor és izgalom lett bezsúfolva a forgatókönyvbe, hogy egy percre sem fogunk unatkozni.
Buzz és Woody új tulajdonoshoz kerülnek, a világ, melybe csöppennek viszont már nem olyan, mint amilyen egykori szobájuk volt. Az új tulajdonos, Bonnie óvodába megy, ahová nem vihet játékokat. Hamarosan megjelenik azonban az új játék, Forky, akivel törődni lehet, aki nevelést igényel — ezért Woody apaszerepben is debütál. Forky egy családi piknik idején elszökik a többiektől, mert nem hajlandó elfogadni, hogy már nem egy műanyag villa, hanem bizony játék lett belőle, akinek fontos feladatai és felelőssége van. A többiek utánaerednek, és el is kezdődik a bonyodalom.
A negyedik részben tehát a cselekmény középpontjába ismét egy mentőakció került, melynek során hőseink eljutnak például egy antikváriumba, és ott depressziós, régi játékokkal találkoznak. Ez a hely egyébként a mostani főgonosz, Gabby Gabby főhadiszállása is. Gabby ezúttal egy jóval összetettebb, árnyaltabb karakter, legalábbis az eddigi negatív hősökhöz képest. Buzz egy karneválba keveredve olyan szituációba kerül, hogy egy plüssduót kell terelgetnie, ők talán a legviccesebb szereplők az egész filmben. Itt van még a komplexusos Duke Caboom, aki a saját reklámjában még motoros kaszkadőr volt, az életben viszont nem képes azokra a mutatványokra, amelyekkel annak idején készítői népszerűsítették. További bonyodalmat okoz egy másik játék(hölgy), aki önálló, emancipált és erős nőként azt a lehetőséget vázolja fel hőseinknek, hogy nincs szükségük a tulajdonosokra, azaz a gyerekekre, helyette független életet kellene élniük.
A Toy Story 4. karakterei tehát saját céljaikon rágódnak, illetve azon, hogy mitől lehetnének igazán boldogok. A negyedik rész leginkább egy roadtripmozi, melynek központi témája a fiatal felnőttek boldogság- és otthonkeresése, miközben nagy súlyt kap a bizonytalanság és a félelem. Azoknak a nézőknek a szívét melengeti majd meg leginkább, akik még gyerekként nézték meg az első részt, 1995-ben. Tom Hanks és Tim Allen szinkronhangja mellett ezúttal Jordan Peele, Keegan-Michael Key és Keanu Reeves is megszólaltatja az új karaktereket. A filmet eredetileg John Lasseter rendezte volna, de végül a sajtót is bejárt zaklatási botrányok miatt nem őt, hanem Josh Cooley-t, a népszerű forgatókönyvírót tették a helyére.
A harmadik epizód óta kilenc év telt el, a Toy Story 4. mégsem öregedett, csak bölcsebb lett. Egy olyan alkotás, amelynek szíve van, és amely — ha katartikus élményt nem is, de — szájbarágástól mentesen örök igazságokat és tanulságokat is felvonultat. Jövőre pedig már érkezik a Pixar új filmje, mely ezúttal nem egy folytatás, hanem vadonatúj animációs kaland lesz.
Nyitókép: Imdb.com
