Savanović Erzsébet tanítónő elmondta, a helyi gimnázium épületében 1902-ben, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján hasonló táblát állítottak, mely az elmúlt évszázad viharos történelmében eltűnt. Két évtizeddel ezelőtt az egyesület vezetőségének, Tóth Júliának és Tóth Istvánnak indítványozására, valamint száz magyar polgár és vállalkozó összefogásának köszönhetően jött létre az emlékhely, ahol minden évben március 15-én koszorúzással adóznak az 1848/49-es hősöknek.

A jelenlévők hangfelvételről hallgatták meg Tompa Mihály A gólyához című versét Tóth János — Totya előadásában. Tóth Ramóna, a művelődési egyesület elnöke elhelyezte az emlékezés virágait, valamint Tompa Mihály Panaszkodjam talán… című költeményét mondta el.

Tóth János — Totya

A szemle első fellépői Zentagunarasról érkeztek. A Gracza János Színjátszó és Irodalmi Egyesület Prométheusz drámacsoportja tizenkét évvel ezelőtt alakult egy véletlennek és Üveges Gizella magyartanárnőnek köszönhetően. A tagok az Október 18-a Általános Iskola felsős tanulói. A csoport 2011-ben lépett fel először, akkor nyolc tagja volt. 2013-ban már harminc lelkes színjátszóval foglalkozott a tanárnő, és a létszám azóta is évről évre változik. Gizella tanárnő mellett Mess Attila színművész is részt vesz a csapat felkészítésében. A közönség Balog Balázs Osztálykirándulás című előadását tekinthette meg, mely illett az előadók életkorához, gondolkodásmódjához.

A zentagunarasiak osztálykirándulása

A nagykikindai Gézengúzok diákszínjátszó csoportja Frady Endre A süket király című darabját mutatta be. Tóth János szívesen foglalkozott a diákokkal, nagyon jó volt az együttműködés közte és a Fejős Klára Általános Iskola közt. Paksi Tünde és Tóth Hajnalka tanítónők lelkesen vezették be diákjaikat az egyesületbe, és minden évben teljes estét betöltő darabot készítettek Totya segítségével. Ez az együttműködés a két intézmény között továbbra is él, már több éve Momić Violetta, a Fejős Klára Általános Iskola magyartanárnője és Király Sándor, az Egység ME rendezője foglalkozik a felsős tanulókkal. Ennek köszönhetően a József Attila Színtársulat gárdája is évről évre gyarapszik. A meséből kilépő szereplők ezúttal is nagyot alakítottak.

Gézengúzok (Nagykikinda)

Tóbán a múlt század elején két társas egyesület, a Gazdakör és a Gazdasági Egyesület keretében folyt a közművelődési munka, gazdasági szaktanfolyamok, kultúrelőadások és műkedvelő színielőadások formájában. 1948-ban felépült az új színházterem, mely egy fedél alá került a földműves-szövetkezettel. 1950-től létezik mint Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, és ennek keretében működik az amatőr színjátszás.

Régen sok színielőadást rendeztek, főleg zenés darabokat, ami akkoriban könnyebb volt, mert több zenekar is létezett a faluban, és rengeteg énekelni tudó színjátszó részt vett a munkában. Főleg vígjátékokat, bohózatokat és népszínműveket mutattak be. Néhány év kihagyás után 1992-ben újraindították az amatőr színjátszást, és harminc éve folyamatosan, minden évben készítenek egy-egy előadást. A bemutató után szorgalmasan tájolnak a darabbal. Sokáig szakember nélkül dolgoztak. Az igazi változás 2009-ben következett be, amikor Tóth János nagykikindai amatőr rendező felajánlotta segítségét, és kilenc évig rendezett a faluban. Azóta folyamatosan részt vesznek a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, ahonnan általában díjakkal térnek haza. Ezúttal Demeter László A háziasszonyok iskolája című komédiájával mutatkoztak be, és remek hangulatot teremtettek.

Háziasszonyok iskolája tóbai módra

Tóth Ramóna elnök asszony Tóth Jánosra visszaemlékezve elmondta, mindig nagy odaadással játszott ezeken a deszkákon, valamint szívvel-lélekkel dolgozott a fiatal csoportokkal.

— Sosem fogom elfelejteni azt az elnökségi ülést, amelyen Jancsi elkezdte a készülődést fennállásunk 75. évfordulójára, tele volt ötletekkel. Az összejövetel után leültünk a klubban, megittunk egy török kávét, és tovább ötleteltünk. Nem múlt el 12 óra sem, és érkezett a tragikus hír. Emlékszem, a munkahelyemen voltam, és nem tudtam elhinni, amit a telefonban hallottam. Nagyon sajnáltam, amikor 2020-ban, az egyesület fennállásának 75. évében, a járvány miatt nem sikerült megszerveznünk a találkozót. Rendezvényünk nem tudott volna tavaly és az idén sem megvalósulni, ha nem kapunk támogatást a Magyar Nemzeti Tanácstól. Remélem, hogy a Totya-szemle beleépül az állandó vajdasági rendezvények sorába. 

Tóth Ramóna (fotók forrása: Egység ME / Facebook)

Tóth Dániel, a szemle egyik zsűritagja elmondta, jelenleg az újvidéki Művészeti Akadémián fejezi a mesterszakot, Nagykikindán született, itt járt általános iskolába, sőt itt kezdte a színészkedést is Tóth János — Totya csoportjában.

— Örülök, hogy itt lehetek, mert ez az esemény nagyon közel áll a szívemhez. A zsűri nem kritikát próbált formálni, ez ugyanis nem vetélkedő, hanem egy összejövetel, megemlékezés. Ahogy Tóth János annak idején megpróbált tenni a közösségért, építeni a bánáti színjátszást, mi is olyan észrevételeket próbáltunk megfogalmazni, amelyekből építkezhetnek a csoportok. Az utóbbi években Vajdaságban sajnos egyre fogyatkoznak az amatőr színtársulatok, de igen jó volt látni, hogy ma sok tehetséges gyerek szerepelt. A kicsikkel nagyon hálás foglalkozni, ha élvezik, akkor felnőttként is folytatják majd a színészkedést. Csak biztatni tudom a tanítókat, tanárokat, rendezőket, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel, mert megéri.