Mégis elkészült a pályázatok bírálata, illetve kiállíttattak a névre szóló oklevelek, emléklapok is, melyek végül rendhagyó módon digitális formában lettek kézbesítve minden regisztrált pályázónak. Elmaradt a központi díjátadási ünnep, de elmaradtak vagy a jövő évre tolódtak a legjelentősebb jutalomfelhasználási lehetőségek is. Ebből adódóan aztán arról is született döntés a szervezők részéről, hogy bár ebben az évben jutalmakat nem adnak ki, szponzoraiknak maradéktalanul megköszönik a támogatást. A megkezdett munka pedig a soron következő esztendő(k)ben is folytatódik.

„A szponzorok által felajánlott és zömmel időben megküldött díjak nagyobbik része a koronavírus járvány miatt nem volt kiosztható, mivel azok felhasználhatóságára hosszú ideig nem volt lehetőség és nincs garancia arra, hogy azok az idén nem esnek esetleg újra a felhasználhatatlanság állapotába. Ezért úgy döntöttünk, hogy idén — erkölcsi elismerésként — csak az okleveleket és az emléklapokat fogjuk digitálisan kiküldeni a résztvevőknek. A szponzori támogatásokat a lehetőségekhez képest a következő pályázatunkban szeretnénk felhasználni, ha erre a szponzoroktól felhatalmazást kapunk” — olvashattuk a fő szervező, dr. Lénárt László július 11-ei keltezésű körlevelében.

Az idei pályázat kilenc versenykategóriájában beérkező 121 alkotást 85 egyéni és 7 x 2 fős csapat, vagyis összesen 119 „versenyző”, illetve 98 „név” követte el. Negyvenhatan Magyarországról, hárman pedig a külhonból (ketten Erdélyből és egy a Délvidékről — Vajdaságból). Ez utóbbi lapunk külmunkatársának, Martinek Imrének a fotókollázsa volt, mely a korhatár nélküli, út-törő (korán született) szakemberek részére fenntartott szegmensben indult.

A torontálvásárhelyi szerzőnek a víz hangulati szempontból történő bemutatását megcélzó, Jéggé dermedt könnyek című alkotása emléklapban részesült.

A szerző felvétele