A Történelmünk néma tanúi sorozat 123 alkotása a magyar királyi várakat mutatja be. A kiállítás, amely a Trianon Múzeummal együttműködésben valósul meg, ebből mutat be egy válogatást. A teljes összeállítás a 2012 óta tartó folyamatos munka eredménye, amelyet a művész az életművének tekint. 

Recskó Béla (Tóth Lívia felvétele)

A kollekciót első alkalommal a zentai közönség láthatta teljes terjedelmében 2024 őszén, most pedig a képekből egy-egy válogatás vándorkiállításként a Magyar Házak Hálózatában kerül bemutatásra, hogy azután szélesebb Kárpát-medencei körútra induljon.

Recskó Béla Pro Urbe Életműdíjjal kitüntetett festőművész és kopjafafaragó Zentán született 1948-ban. 1970 óta van jelen a város képzőművészeti életében. Számos önálló és csoportos kiállítást tudhat maga mögött. Festményeit megismerhették Budapesten, Székesfehérváron, Ópusztaszeren, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Törökszentmiklóson és Szegeden is. Az Art 90 festőcsoport alapító tagja. 2008 óta kopjafafaragással is foglalkozik. A zentai Tisza-parton található háromágú kopjafával az 1944-es magyarellenes vérengzések áldozatainak állított emléket, a Wass Albert tiszteletére faragott kopjafája a város egyik utcáját ékesíti, de alkotásai a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben a Nyerges-tetőn és más helységekben is megtalálhatóak. Festészeti stílusát úgynevezett hiperrealizmusként, vagy akadémiai realizmusként jellemzi a festő, ahol szinte fénykép minőségben állít örök emléket történelmünk ezen néma tanúinak.

A kiállított műveket Koczor György Ybl Miklós díjas építész méltatja és nyitja meg a kiállítást, Dömötör Mihály fotóművész pedig párhuzamot von az alkotások festészeti stílusa és a fotográfia között. Közreműködik a SZTE Zeneművészeti Kar Gitár Tanszékének hallgatója Kocsis Márton és Dózsa Gabriella zenetanár, karvezető.

A tárlat február végéig látogatható munkaidőben a Délvidék Ház Újvidék termében.

Forrás: Délvidék Ház, Szeged

A zentai kiállítás részlete (Tóth Lívia felvétele)