Egy maradandó élményt nyújtó bevonulás a torontálvásárhelyi jubileumon

Zsinórban egymást követő két vasárnap tartottak teadélutánt április utolsó heteiben a Dél-Bánságban: Sándoregyházán és Torontálvásárhelyen. A sándoregyházai Bonnáz Sándor Magyar Művelődési Egyesület kézimunkacsoportja április 22-én hozta tető alá a tizedik csájánkát, nyolc település küldöttségének részvételével. Továbbá Vasilčin Josif-Mare, a sándoregyházai helyi közösség elnökének, illetve Vesna Martinović Pancsova város polgármester asszonyának közreműködésével. Őt legközelebbi munkatársai is elkísérték erre a több helyi intézmény és magánvállalkozó által támogatott eseményre. A hangulatról Kató István és Varga József hertelendyfalvi zenészek gondoskodtak, a közelgő anyák napjára való tekintettel pedig alkalmi szavalatok hangzottak el.
,,Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs...' - csendült a dallam Dékány Imre és Bednárik Károly zenészek hangszerén, járták a sormagyart ünnepi terembe vonulásuk pillanatában a torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) asszonyai április hó 29. napján. Bizonyságul, hogy nem minden csak az oly hamar tovaröppent és agyonsiratott fiatalságban rejlik, inkább az elszántságban és az alkotási kedvben. Abban, amely kereken tíz esztendővel ezelőtt egy újabb alkotóközpontot indított el útjára a faluban. Szólítgatva berkeibe fiatalt és időst egyaránt. Mesét mondani, csigatésztát bödörni, citerázni, dalkörözni, kézimunkázni, hogy csak a legjellegzetesebb, úgymond házon belüli tevékenységeket említsük. Mert hát a kapcsolatépítő, országhatáron inneni s túli vendégszereplések sem maradtak el. Legyen szó szemlékről, kézimunka-kiállításokról vagy csak ,,egyszerű' teadélutánokról, amely utóbbiak közösségmegtartó és építő ereje előtt a hétpróbás, de bizonyítottan módfelett finnyás szociográfusok is fejet hajtanak újabban. És egyre gyakrabban! A nők ugyanis, azok, akiknek minden, társadalmi átalakulásukból adódó elfoglaltságuk ellenére is marad idejük családjuk mustrálására, magvas döntéshozatalának (át)formálására. Nem mellőzve persze, a legújabb divatot sem, ami az adott pillanatban történetesen a küszöbönálló választások jegyeit is magán viselte.
Ünnepi köszöntőt Kovács Elvira parlamenti képviselő asszony, Mérges Sándor, az MMMK elnöke és az MNT dél-bánsági megbízottja, illetve dr. Zsoldos Ferenc, az MNT Civil Konzultatív Testületének elnöke mondott. Teret hagyva azon bátorító gondolatok felidézésének is, amelyeket eredetileg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke hagyott intelmül a tartomány magyarságának a Vajdaságban tett legutóbbi látogatása alkalmával. A tartományi kisebbségi önkormányzat és az Antalfalvi községi önkormányzat fővédnökletével a helyi József Attila Művelődési Otthon nagytermében létrehívott, hivatalosan kétszázhúsz vendéget egybegyűjtő eseményt jelenlétükkel az antalfalvi község elöljárói Miroslav Krišan és Ján Puškar, a falu helyi közösségének elnöke, Balogi András, illetve a helyi református egyházközség lelkészei is megtisztelték.
Az ízlésesen összeállított műsor színpadi részében Széchenyi Jolán nyugalmazott képzőművész - kinek keze ügyességét nemcsak a kiosztott emléklapok motívuma igazolta, hanem az ünnepelt központ asszonyainak a kitűzői is - előlegben Satguru Sirio jógamester rímekben formált szavait olvasta fel. Verset Vasilije Joó Katalin hozott, a Gyökerek Hagyományápoló Dalkör a nyugdíjasok himnuszát énekelte el, Kalánka Judit pedig arra a kérdésre kínált fel megannyi frappáns választ - persze, a legnépszerűbb világhálós közösségi oldalt is segítségül híva! -: voltaképpen mely jelekből is tudja legbiztosabban megállapítani az ember, hogy bizony megöregedett. Szerencsére, ellentétben a keserédes szavakkal, a helyszínen tapasztalt, elragadó légkör inkább a lendületet tükrözte.
Az összehangolt szervezés, valamint annak irányítása Mérges Eszternek, az MMMK ügyvezető titkárának a kezében összpontosult. Ő fogadta továbbá nőtársai nevében a jelen lévő települések küldötteinek ajándékokkal elegy jókívánságait. Megköszönve utóbb a világhálón is bőséges fényképdokumentációval a vendégek (ide)utazásra fordított idejét s a fáradságot nem sajnáló jelenlétét, minden egyes baráti szót. Természetesen a segítségüket a nélkülözhetetlen háttérmunkásoknak is, akik a tea és egyéb lélekmelegítők mellett vacsorával és gazdag tombolával is kiegészített mulatság prózai részében is derekasan helytálltak. S bár az antalfalvi községi televízió forgatócsoportja által készített digitális beszámolót utólag akár többször is vissza lehet majd pergetni, a meglévő kapcsolatok további fejlődésének szorgalmazása kétségkívül az élményben személyesen is megmártózó hertelendyfalviak, bácsföldváriak, újvidékiek, székelykeveiek, muzslyaiak, törökbecseiek, pirosiak, verbásziak, sándoregyháziak, bácsfeketehegyiek, illetve debellácsiak feladata lesz.



1