Fennállásának 217. esztendejét ünnepelte meg május 8-án a torontálvásárhelyi református gyülekezet. Méltatva azt az 1799. május 12-ei eseményt, amikor Tar János tiszteletes úr lelkipásztorkodásának idején (1799—1808) hivatalosan is megalakult a helyi református eklézsia.
Noha a korábbi évekhez viszonyítva az idei alkalomnak merőben szerényebb keretei voltak, lelki bensőségessége változatlanul megmaradt. Mindehhez személyes jelenlétével — a helyi és a községi elöljáróság delegációja mellett — a Somogy megyei Nagyatád és a dél-erdélyi Lupény testvérgyülekezetének négy-négy fős küldöttsége is hozzájárult.
Az ünnepi hálaadó istentiszteleten nt. Kiss Nándor nagybecskereki lelkipásztor, bánáti esperes hirdette az Igét („Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet.” Jel 3,8).
A vendégek által tolmácsolt ünnepi köszöntők és alkalmi gondolatok, a Nemzeti ima akkordjai, valamint az elbocsátó áldás után az egybegyűltek a templomkertben a XC. zsoltárt énekelték el, majd megkoszorúzták a kopjafákat. Ezt követte a falu helytörténeti múzeumának fakultatív bejárása, illetve egy közös ebéd az ünneplő egyházközség Gyülekezeti Otthonában.
Írta és fényképezte: Martinek Imre
