Csaknem két év telt el azóta, hogy a törökkanizsai magyarság hosszú idő után legitim képviseletet kapott a helyi hatalomban: a képviselő-testületben és a községi tanácsban egyaránt. Nagy felelősség és feladat hárult a VMSZ hét tanácsnokára a 31 tagú községi képviselő-testületben, s nem keve...
Csaknem két év telt el azóta, hogy a törökkanizsai magyarság hosszú idő után legitim képviseletet kapott a helyi hatalomban: a képviselő-testületben és a községi tanácsban egyaránt. Nagy felelősség és feladat hárult a VMSZ hét tanácsnokára a 31 tagú községi képviselő-testületben, s nem kevesebb a községi tanács azon tagjaira, akik a művelődési, oktatási és mezőgazdasági tárcát vezetik. Hogy a mandátum feléig mi mindent sikerült megvalósítaniuk, arról Újhelyi Nándor, a községi képviselő-testület elnöke a következőket mondta:
- A hatalomgyakorlásban való aktív részvétel egyik eredménye, hogy egy sokkal nyitottabb önkormányzatot tudtunk kialakítani, amely szorosabb együttműködést, hivatalos és baráti látogatásokat és nem utolsósorban közös projektumokat hívott életre a szomszédos országok városainak önkormányzataival, illetve számos szervezetével. Nem kevésbé jelentős a művelődési élet területén kifejtett erőfeszítésünk sem, hiszen nem vagyunk többé fehér folt akkor, amikor a Vajdaság-szerte megtartott Szent István-napi vagy március 15-ei rendezvényekről esik szó. Nagy eredménynek tartjuk, hogy sikerült megvásárolni azt az épületet, amely a törökkanizsai Magyar Művelődési Központ székhelye lesz. Az elmúlt időszakban különösen nagy figyelmet szenteltünk a civil szektor fejlesztésének, az egyház támogatásának, s megragadtunk minden olyan pályázatot, amely az oktatás minőségének a javítását célozta meg. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének tekinthetjük, hogy megszületett az önálló magyar választói névjegyzék - különösen, ha figyelembe vesszük az elmúlt évtizedekben Törökkanizsán uralkodó politikai és egyéb viszonyokat.
Újhelyi Nándor hangsúlyozta: az önkormányzat, ha fokozatosan is, de együtt látott neki a kitűzött célok megvalósításának. A koalíciós szerződés alapján ezek egyike volt, hogy a település magyar elnevezését hivatalosan is használhassák, vagyis a helységnévtáblákon és az intézményeken a Novi Kneževac mellett a Törökkanizsa is szerepeljen. A meghatározott dátum 2009. június 21-e, a község napja volt, de a folyamat csak a közelmúltban kezdődhetett meg. A városháza épületén március elején cserélték ki a feliratot, majd a hónap végére az első kétnyelvű helységnévtábla is kikerült a városka határába, pontosabban Magyarkanizsa irányából haladva a Tiszán átívelő hídhoz. Az ígéretek alapján az ''első fecskét” követi majd a többi is, nemcsak Törökkanizsán, hanem a községhez tartozó falvakban is.
Újhelyi Nándor szerint a kívülállók számára egy ''egyszerű” tábla elhelyezése a mindennapok része, ám a törökkanizsai magyaroknak a többi között ez az esemény is a közösség újjászületését jelképezi.
A koalíciós partnereknek azonban még maradt tennivalójuk, hiszen a községi képviselő-testületnek módosítania kell az alapszabályzatot, hogy a dokumentumban végérvényesen helyet kapjon a Törökkanizsa településnév is.