Egyik utunk alkalmával azonban nemcsak áthaladtunk, hanem meg is álltunk, és megnéztük, hogyan is élnek a tornyosiak.

A helyi közösség irodájában a tanácselnök, Kis Bicskei Árpád fogadott. Néhány szót ejtettünk a Tisza Menti Liga bajnoki címének egyik várományosáról, a helyi labdarúgócsapatról (melynek Kis Bicskei az elnöke), majd mielőtt túlságosan belemerültünk volna az esélylatolgatásba, rátértünk a faluval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra.

— Lényegesnek tartjuk, hogy meglevő intézményeink, egyesületeink, az óvoda, az iskola, a művelődési egyesület és a többi civil szervezet működése továbbra is zavartalan legyen. Kiváló kapcsolatot ápolunk Zenta önkormányzatával, Czegledi Rudolf polgármesterrel gyakran egyeztetünk a felmerülő gondokról, emellett ki kell emelnem a tornyosi egyházközösséggel való kapcsolatunkat is. Településünkön az elmúlt évben különösebb beruházás nem történt. Dűlőutainkat folyamatosan javítjuk, tavaly 1200 méter hosszan szórtuk le őket zúzott kővel. Tornyosról is elköltöztek valamennyien, de az elvándorlás nem jellemző. A lakosság túlnyomó többsége földműveléssel foglalkozik, és akinek földje van, az nehezen szánja rá magát arra, hogy mindent itthagyjon. Két nagyobb, magánkézben levő vállalat nyitotta meg kapuit az elmúlt időszakban. A 80 hektáron almát termelő vállalkozás negyven-ötven többnyire helybeli munkást alkalmaz. A visszajelzések alapján az emberek elégedettek a fizetéssel. A másik vállalkozó 100 hektáron krumplit termeszt. A munka főleg gépekkel folyik, viszont arra számítunk, hogy hamarosan még több kézi erőre lesz szükség — emelte ki Kis Bicskei.

Kis Bicskei Árpád, Huszár Farkas Zsuzsanna és Tóth Ugyonka Frigyes (a szerző felvételei)

Az idei tervek közé a határutak további javítása mellett, a zentai önkormányzattal karöltve, egy-két ucának az aszfaltozása tartozik. A 210 diákot számláló tornyosi Tömörkény István Általános Iskolában az idén a nyílászárók cseréje történik meg.

A falu leglátogatottabb eseménye a tavaly 27. alkalommal megtartott kenyérszentelő ünnepség, melynek szervezését az utóbbi két évben a helyi közösség tanácsa vállalta magára. A helyi közösség Dunaszentgyörgy testvértelepüléssel együtt pályázott az esemény megtartásához szükséges anyagi eszközökre a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél.

A településen több civil szervezet működik: az Ady Endre ME, a nyugdíjasszervezet, a nőegylet, a Borozda civil szervezet, az ifjúsági szervezet, a motorosok, a labdarúgó- és a sakk-klub, valamint a Herőce Polgárok Egyesülete. Utóbbi 2015-ben alakult meg, tagjainak száma huszonötre tehető. Fő tevékenysége a hagyományápolás és a környezetvédelem, de a helyi közösséggel együttműködve a nemzeti ünnepeinkre való megemlékezést is minden évben megszervezi — ebben az iskola is jelentős szerepet vállal —, valamint a kenyérszentelő ünnepségből is aktívan kiveszi a részét.

— Mi indítottuk el a Föld napjához kötődő munkaakciót, melyen a település minden civil szervezete részt vesz. A tömeges akció keretében a gyerekeket környezettudatosságra neveljük. Húsvét és karácsony előtt kézműves-foglalkozásokat tartunk nekik, melyeken a hagyományokról, népszokásokról hallhatnak. A cél az idén is a szokásos eseményeink megrendezése, melyekre rendszeresen pályázunk az MNT-nél, az önkormányzatnál és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél — emelte ki Huszár Farkas Zsuzsanna, a Herőce Polgárok Egyesületének elnökhelyettese.

A művelődési ház

A tornyosi művelődési élet mozgatója a fennállásának 40. évét jövőre ünneplő Ady Endre Művelődési Egyesület. A tagok száma kilencven — ebből hatvan gyermek —, az elnökséget kilencen alkotják. A művelődési élet kedvelői a Szarkaláb és a Csiribiri néptánccsoportban, az asszonykórusban, a tamburazenekarban, valamint a hagyományőrző és a gasztronómiai csoportban fejtik ki tevékenységüket. A Csoóri Sándor Alapnak köszönhetően a néptáncosoknak népviseletet vásároltak, emellett a művelődési ház épületén elvégezték a legfontosabb állagmegőrző munkálatokat (a szigetelést, a tetőjavítást, a próbaterem padlózatának felújítását), a nagyszínpad megvilágítását és a hangosítást pedig felújították.

— A benyújtott tizennyolc pályázatunkból tizennégy bizonyult sikeresnek. Ebből tudunk működni, a felújításokat elvégezni, az eszközöket beszerezni. Tavaly összesen negyvenkét alkalommal léptünk fel. Évente két nagy rendezvényt szervezünk: az egyik az Akiktől van még esély örökölni nevet viselő népzenei jellegű esemény, a másik pedig a hagyományos nemzetközi népzenei találkozó. Az előbbin minden csoport a saját településéről hoz magával egy anekdotát, melyet 5-10 perces előadás keretében mutat be a közönségnek — mondta Tóth Ugyonka Frigyes, az Ady Endre ME ügyvezető elnöke, aki januárban eddigi munkája elismeréséül a VMMSZ Plakettjét vehette át.

Az egyesület tagjai évente fellépnek a környező települések rendezvényein, a magyarországi Nyíradonyban megrendezendő regionális népzenei találkozón pedig egyedüli vajdasági csoportként már tizenhat éve képviselik a tornyosi színeket. Gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak mind a határon belüli, mind a határon túli egyesületekkel.

— Eredményként tekintünk arra, hogy hat éve újjáéledt a néptánc a faluban. A tavalyi volt az első esztendő, amikor a középiskolások nem hagytak fel a néptánccal, így ők szombatonként próbálnak. Velük Baji Endre és Gnädig Kornélia foglalkozik, a tamburazenekart és az asszonykórust jómagam vezetem. Rengeteget köszönhetünk Sutus Áronnak, a VMMSZ elnökének, hiszen kinevezése óta sokat tett a vajdasági magyar művelődési élet fellendítéséért, Brezovszki Roland pedig a pályázatok kapcsán segít rengeteget — mondta az egyesületben 1979 óta tevékenykedő Tóth Ugyonka.

Az Ady Endre ME az idén is megtartja hagyományos programjait. A Tóthfaluban megrendezendő Nemzeti Identitás táborban két napig Tornyos lesz a házigazda, emellett további harminc fellépés vár a tagokra. Az egyesületet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Szekeres László Alapítvány, a Csoóri Sándor Alap, az MNT, a tartományi oktatási titkárság, a tartományi művelődési titkárság és Zenta község támogatja.