Hazahívogató - a Szent Anna-templom

Az ürményházi Szent Anna-templom a nagybecskereki egyházmegye déli esperességének plébániatemploma. A templom vert falú ősét - az 1817-ben telepített faluval egyetemben - az 1848/49-es szabadságharc idején fosztották ki és rombolták le a Duna túlsó oldaláról beszivárgó rabló bandák. A visszatelepülő ürményháziak 1854 és 1855 táján felújítják, majd 1886. június 3-a és szeptember 10-e között, Bonnáz Sándor megyéspüspöksége idején, újat építenek. Az új épület már 1902-ben tatarozásra szorult, de 1924-ben és 1952-ben is nagyobb javításokat kellett végezni rajta. Ez utóbbi során a kilazult haranglábak beékelésére volt szükség. A vérgőzös kilencvenes évek előtt alig pár hónappal Ürményházát és környékét több földrengés rázta meg - olyannyira súlyos kárt okozva a tornyon, hogy évekig csak a halottak lelki üdvéért kondultak meg a benne lakozó hadviselt harangok. A templomtorony állapotáról szóló hiteles helyzetjelentés a falu telepítésének 190. évfordulója alkalmából megtartott 2007. évi szórványtanácskozás tanulmányában is fellelhető.
- A még napjainkban is folyó felújítási munkálatok 2004-ben kezdődtek meg, mindenekelőtt a helybéli hívek és a segítőkész külföldi (értsd: a faluból elszármazott - a szerző megj.) adakozók támogatásával. A település elöljárói néhány évvel ezelőtt a Tartományi Nagyberuházási Alap pályázatán nyertek e célra bizonyos pénzösszeget, amiből a gazdasági helyzet javulásával remélhetőleg az objektum külső felújítását is el tudjuk végezni. Az idestova nyolc éve tartó munkálatok során egyebek között a haranglábakat sikerült fémkonzolokkal megerősíteni, a templomépület falainak a szigetelését elvégezni, illetve a nedves vakolat eltávolítani. A tetőszerkezetet is rendbe hozták: új cserepekkel fedték be, a mennyezet korábbi műanyag borítását pedig faburkolatúra cserélték ki. Falunknak tavalyelőtt óta ismét helyben lakó plébánosa van, az új tanácstagok megválasztása után pedig - összefogással - az 1902-ben épült parókiánkat kívül és belül is tataroztuk - vázolta fel a helyzetet Soós Valéria, az ürményházi katolikus egyházközség tanácsának titkára.
Az idei munkálatok májusban kezdődtek a nagybecskereki püspökség szervezésében, ám az eredmények (új padlóburkolat, frissen festett falak...) észrevételéhez az érdeklődőnek szó szerint át kell lépnie a templomküszöböt, az épület ugyanis a csupasz téglabordáival továbbra is meglehetősen elszomorító látványt nyújt. Akárcsak a számolatlan lepusztult hajlékkal az 1033 lelket, köztük 714 magyar ajkú lakost számláló település. Ez a DTD-csatorna parti falucska, mely Alibunár és Zichyfalva községek mezsgyevonalán fekszik, tagadhatatlanul magán viseli a felsőbb instanciák által sorsukra hagyott, nagy ütemben elöregedő falvak minden jellemzőjét - annak ellenére is, hogy piciny közössége belülről meg-megújuló erővel és szívós elszántsággal nemcsak megmaradni, hanem építkezni is igyekszik.