A 26. bálványosi szabadegyetem

Tusnádfürdőn megtartották a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort, melynek mottója ezúttal a Több mint fesztivál volt. A szabadegyetem előadásai a hagyományokhoz méltóan a nemzetpolitikáról, az autonómiáról, a külpolitikáról és a gazdaság kérdéseiről szóltak, de vitázni lehetett az önkormányzatok lehetőségeiről és a korrupcióról is. A határon túli magyarok képviselői például nemzeti kerekasztalt tartottak. A rendezvényeken a magyar kormányt Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, továbbá számos államtitkár és helyettes államtitkár is képviselte. A szabadegyetemen többek között beszédet mondott Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök az újkori népvándorlás jelenségével kapcsolatban kiemelte, most már nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. A válaszunk világos: „Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna” — hangoztatta a miniszterelnök.

Cserkész-világtalálkozó Japánban 

Július 28-án elkezdődött a 23. Cserkész-világtalálkozó Japánban. A négyévente megrendezendő dzsemborira 147 országból több mint 33 000 fiatal érkezett. Az összmagyarságot 200 kiutazó cserkész képviseli. A találkozót a legnagyobb japán sziget, Honsú nyugati csücskében, Kirarahamában, egy mesterséges félszigeten tartják meg. A Magyar Cserkészszövetség arról számolt be, hogy a fiatalok három hetet töltenek Japánban. A dzsembori után kisebb csoportokban folytatják tovább útjukat. A program: Tokió felfedezése, a Kumano Kodo buddhista zarándokút bejárása és a Fudzsi megmászása. Az első világtalálkozót 1920-ban tartották meg Angliában, 1933-ban pedig Magyarország volt a házigazda. A cserkészek legnagyobb találkozójára a világ minden részéről érkeznek fiatalok, hogy nemzetiségtől és kultúrától függetlenül közös programok során ismerjék meg egymást, és megosszák élményeiket a társaikkal.

Szobrot állítottak a norvégiai tömegmészárlás áldozatainak

A norvég fővárosban múzeumátadással és szoboravatással emlékeztek meg az Anders Behring Breivik által négy évvel ezelőtt elkövetett terrortámadás áldozatairól. Oslo kormányzati negyedében Erna Solberg miniszterelnök koszorút helyezett el az előtt az épület előtt, ahol négy éve a merénylő felrobbantott egy pokolgépet. A kormányfő kijelentette, országának minden erejét mozgósítania kell a szélsőségesség, az intolerancia és az előítéletek elleni harc érdekében. „Úgy látjuk, a fiatalokat vonzzák a szélsőséges eszmék. Néhányan külföldre mennek harcolni” — mondta Solberg. Ezután az oslói katedrálisban tartottak megemlékezést, melyen több százan vettek részt, majd a tragédia helyszínén, Utøya szigetén felavatták az áldozatok szobrát. Mint ismeretes, Breivik 2011. július 22-én követte el Norvégia történetének eddigi legtöbb áldozatot követelő terrorcselekményét. A férfi két támadás során összesen 77 embert gyilkolt meg, a tragédia az egész világot sokkolta.