Erre még az Alkotmánybíróságnak sincs felhatalmazása

A határozat még nem jogerős, de napokon belül az lesz. Az alkotmánybírósági döntés egy három éve húzódó eljárás végére tett pontot. A határozat a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény bizonyos rendelkezéseit nyilvánította alkotmányellenesnek, pontosabban két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben. Az Ab a beadványok többségét elvetette vagy visszautasította, ennek ellenére az MNT csalódott a döntés miatt, hiszen a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesülését szolgáló törvényt részben alkotmányellenesnek nyilvánították, ezenkívül némely rendelkezések hatálytalanítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság csorbította a szerzett jogokat. Dr. Korhecz szerint erre még az Ab-nek sincs felhatalmazása. Az MNT által több éve gyakorolt jogosítványok szűntek meg a határozattal. (Például a magyar többségű oktatási intézményekben az igazgatóválasztás során gyakorolt egyetértési jog.) A hatálytalanított rendelkezések elsősorban a magyar többségű és kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel összefüggő igazgatási jogokat, valamint az alapítói jogok átvételét lehetővé tevő korábbi gyakorlatot érintik.

Korhecz szerint Szerbiában a kisebbségvédelem területén az „egy lépés előre, egy lépés hátra” gyakorlata érvényesül.

Mindazonáltal azzal, hogy az Alkotmánybíróság a beadványoknak csupán egy részét nyilvánította alkotmányellenesnek, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény — melyet sokan kifogásoltak — ,,megkapta’’ a testület jóváhagyó pecsétjét. A demokratikusan megválasztott nemzeti tanácsok továbbra is alapítói, illetve társalapítói lehetnek az oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeknek, és a kultúra, valamint a hivatalos nyelvhasználat területén a nemzeti tanácsok egyetlen jogosítványát sem kérdőjelezték meg. Mindent összevetve, a perszonális autonómiának a nemzeti tanácsok által gyakorolt a formáját szentesítette az Alkotmánybíróság.

Alkotmányosság vagy politikai játszma?

Az első kezdeményezések a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányossági felülvizsgálására még 2009-ben érkeztek a Szerb Alkotmánybírósághoz. Magyar közszereplők, szélsőjobb elveket valló szerb nacionalista szervezetek, újságíró-egyesületek és magánszemélyek is támogatták a vizsgálatot. A határozat megszületett, de talán sokkal fontosabb kérdés az, hogy az Ab vajon politikai döntést hozott-e, vagy valóban kifogásolhatóak a nemzeti tánácsokról szóló törvény bizonyos paragrafusai. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát ismerve a mostani döntésben nincsen semmi szenzációs. Nem is olyan régen az Ab Vajdaság statútumának némely részeit nyilvánította alkotmányellenesnek. A testület szerint az alapszabály egyes paragrafusai nem egyeztethetőek össze Szerbia Alkotmányával. Az Ab viszonylag rövid időn belül két olyan előterjesztésben is elmarasztaló határozatot hozott, amely az országban élő nemzeti kisebbség szempontjából nem túl előnyös. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy ezeknek a döntéseknek van-e esetleg politikai felhangjuk. A válasz a kérdésre — azt gondolom — elég egyértelmű, hiszen tudjuk, hogy a szerbiai politikában nincsenek véletlenek.

A döntéshozók ilyenfajta jogértelmezését bizonyára meghatározta a koszovói kérdés, a szindróma, amely, úgy tűnik, erősebb az európai uniós törekvéseknél is.

Szabó Attila felvétele