— Csak az interjú kedvéért utaztál Szabadkára? — Á, dehogy! Rengeteg dolgom van, ha már itt vagyok — és csak sorolta, amíg fel nem értünk szerkesztőségünkbe, az ősrégi, emiatt pedig csigalassú lifttel. Gondi Martina a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Nyáron tért vissza szülési szabadságáról, el is mondta, hogy csak „félidős” időszakot zár, de így is rettenetesen hosszúnak érzi az évet, mert rengeteg teendője van a VMMI tíz munkatársának.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet épülete Zentán (Nagy Abonyi Szabolcs felvétele)

Gyula folyamatosan telefonál

— Most vagyunk a Csoóri-program finisében. Juhász Gyula azért sem jött velem az interjúra, mert most is telefonál. Ő is, Nádi Karolina is, meg a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségből Sutus Áron és Brezovszki Roland. A napokban jár le a határidő, és mindent megteszünk azért, hogy a csoportok mindent idejében be tudjanak adni a pályázatra.

* Jó, de mi az a Csoóri Sándor-program?

— Minden néptánccsoport 1,5 millió forintnyi összegű támogatást kap a magyar kormány döntése értelmében, az énekcsoportok pedig 600-800 000 forintot meghívásos pályázatban. Illetve néhány zenekar is, azok, amelyek ebből nem tudnak megélni. Ez a pályázat az egész Kárpát-medencére kiterjed, minden határon túli régióban minden néptánc- és énekcsoport megkapja ezt a támogatást.

Művészet és műemlékvédelem (Nádi Karolina felvétele)

* Hány csoport számíthat nálunk a támogatásra?

— 66 tánccsoport, valamint 120 énekcsoport és zenekar. Mindenki megkapta az értesítést az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Előtte kiküldtek egy kérdőívet, felmérték a csoportok igényeit, tehát az érintettek arra tudnak pályázni, amit saját maguk kijelöltek. Ehhez nagyon sok segítséget nyújtottunk, a VMMI és a VMMSZ is. A nyár óta állandó telefonos kapcsolatban vagyunk az egyesületekkel. Kell egy háttér, mert anélkül nem lehet megcsinálni.

„Én tíz éve dolgozom az intézetben, ekkora támogatásra és szakmai nyitottságra nem volt példa”

* Miért mondtad, hogy hosszú évet zártok?          

— Ez egy teljesen új, közös munkának is köszönhető. A Hagyományok Házával 2017 tavaszán kezdődött el az együttműködés, mely a népművészet területére fókuszál. Rengeteg új színt hozott.

Az Énekelt Versek Fesztiváljának részvevői (Herédi Krisztián felvétele)

* Mondj erre konkrét példákat!

— Több programot segítettünk anyagilag és szakmailag. Nem azért, mert nem kapnak támogatást, hanem mert egy konkrét szakmai program (táncház, játszóház) sokat számít. A Hagyományok Háza Hálózattal közösen szerveztük meg a Szent Mihály-napi Táncháztalálkozót és Sokadalmat, mely egy óriási megmozdulás. Ez hosszú távú szakmai segítségnyújtás. Egyrészt segítjük a csoportvezetőket, hogy tovább tudjanak dolgozni, terepre járni, hiszen a legtöbben több településen oktatnak, másrészt ezáltal egy új minőség lép be, hiszen mindig van mit fejleszteni. A másik fontos szakmai partnerünk Magyarországon, Lakiteleken a Nemzeti Művelődési Intézet. Szintén Lakitelek a központja az értéktárprojektumnak. Nagyon-nagyon jó a kapcsolatunk az NMI Csongrád megyei irodájával. Jövőre intenzívebben próbáljunk megvalósítani a programcseréket, az értéktármozgalomban megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, hogy hogyan kellene motiválni a helyi értéktárbizottságokat.

* Anélkül nem működik?

— Nem, ha nem motiválod, ha nincsenek ráépítve programok, melyek tovább visznek. Hacsak nincs egy nagyon-nagyon tevékeny ember — merthogy mindenki a saját munkáját végzi elsősorban. Szóval ezért mondtam, hogy jó értelemben egy nagyon kemény év áll az intézet mögött, ezek miatt a szakmai együttműködések miatt, melyek újak és erősek. Másrészt azt látjuk, és ez szerintem nagyon fontos, hogy a magyar állam valóban rengeteg projektummal és támogatással akarja segíteni a munkát Vajdaságban. Erre nem volt példa korábban.

MAdT (Virág Kiss Anita felvétele)

1848/49 és 1918

* Mi lesz a következő évben?

— A népművészeten kívül nagyon sok egyéb projektumunk van. Elsősorban a pedagógusképzéseket emelném ki, melyek nem csak népzeneiek. Vannak ezenkívül drámapedagógiát és mesét érintő akkreditált foglalkozásaink, ifjúsági képzéseink, mint például a MAdT, a Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tábora, továbbá művésztelepünk is, mely az építészeti örökséggel foglalkozik, és melynek Raffay Endre a művészeti vezetője. Ez rendkívül fontos, hogy egy kiváló szakember évről évre több alkalommal is hazajár azért, hogy itt is el tudjon indítani egy folyamatot, melynek egyik lépése a művésztelep. Fontos, hogy a Magyar Nemzeti Tanáccsal együtt tudjunk működni, hogy olyan projektumaink legyenek, amelyekre szükség van, s erre az MNT-nek van a legnagyobb rálátása.

* Több évfordulóra készültök...

— A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társasággal, a Zentai Levéltár munkatársával és a budapesti Hadtörténeti Intézettel szeretnénk egy közös tanácskozást az 1848/49-es évforduló kapcsán. Az előadásai vajdasági, vagyis inkább úgy mondom: regionális vonatkozásúak lesznek, hiszen akkoriban ezt a területet még nem így hívták. Szeretnénk egy konferenciát a XIX. századi történetírásról november folyamán, Mák Ferenc szakmai irányításával.

* Érzékeny téma az I. világháborút lezáró 1918. esztendő 100. évfordulója...

— Kiállításokkal fogunk emlékezni az I. világháború végére. Ezek a személyes történelmet szeretnék elmondani. Utaztatni kívánjuk ezeket a kiállításokat, illetve rendhagyó történelemórákat tartani középiskolásoknak és az általános iskolák 7—8. osztályos diákjainak. A történelmi tudat és az emlékezés nagyon-nagyon fontos.

* Hogyan halad a digitalizálás?

— Most már több mint 120 000 oldalt digitalizálunk évente, és ott vannak még a hanganyagok, a kép- és a videoanyagok, melyeket feldolgozunk. Egy virtuális teret építünk közösen az MNT-vel, ami az összes vajdasági magyar kulturális kincsünket és örökségünket digitálisan kereshetővé teszi. A Magyar Szó digitalizálása folyamatos, a ’70-es évek végénél tartunk, remélem, jövőre már be tudjuk mutatni az eredményt.

Szent Mihály-napi Táncház és Sokadalom (Szabó Nóra felvétele)

Beszéljünk a pénzről is!

* Hányan végzitek ezt az ezeregy teendőt?

— Pedig sok mindenről még nem is beszéltem! Például a napi programokról, merthogy ilyenek is léteznek... Tíz állandó kollégája van az intézetnek, ennyit szabott meg a tartomány. Igyekszünk külső szakemberekkel is dolgozni, amennyire csak tudunk, mert az nagyon fontos. Ők új, friss tudást hoznak be, és számos olyan terület létezik, amelyet a kötött létszám miatt senki sem képvisel az intézetben.

* Mennyi pénzből gazdálkodhattok?

— A tartománytól 15 millió dinárt kapunk évente, ebből nyolchavi fizetésre jut, illetve a törvény szerint megszabott arányban projektumokra is. A magyar államtól jelentős anyagi segítséget kapunk, ebből tudjuk teljesíteni a közfeladatainkat.