A tisztújító közgyűlés első napirendi pontjaként megválasztották a sportegyesület új elnökét, mely tisztet az elkövetkező időszakban a klub korábbi versenyzője, jelenlegi edzője, Erős Norbert tölti be. A zentai atlétika elmúlt 140 évéről szóló könyvet Csordás Árpád recenzens, a Magyar Szó Sportvilág című mellékletének korábbi szerkesztője méltatta, majd Táborosi László szerző röviden szólt a több mint egy évszázad munkáját és eredményeit felölelő alkotásról.

A tisztújító közgyűlés résztvevői

— A Zentai Atlétikai Klub 1882. június 4-én alakult. Kezdetben az atlétika mellett több sportágat (evezés, vívás, úszás, torna, sportlövészet, a kerékpározás elődjének számító velocipéd, tenisz, labdarúgás, birkózás, vízilabda) foglalt magában, 1920 és 1941 között pedig a lista a többi közt hazenával (nagypályás kézilabda), sakkal, röplabdával, asztalitenisszel, jégkoronggal és ökölvívással bővült. A későbbiek folyamán a szakosztályok kiváltak, és önálló sportegyesületként működtek tovább. 1979. szeptember 16-án adták át az akkor rendkívül korszerű atlétikai pályát. A sportegyesület 1980-ban Zentai Vasutas Sportklubra változtatta nevét, majd 2002-ben újra visszatértek a gyökerekhez, és az atléták azóta a Zentai Atlétikai Klub színeiben versenyeznek. A klub keretében már 1945-ben megalakult a bírói szervezet, mely 2012-ben önállósult, és Zentai Atlétikai Bírók Egyesülete néven folytatta tevékenységét. A ZAK versenyzői 1945 és 2022 között összesen 3171 versenyen vettek részt, ebből 1033 viadalt Zentán, 2138-at pedig más településeken tartottak. Ugyanebben az időszakban a zentai atléták 2054 (705 férfi, 1349 női) bajnoki címet szereztek, melyből 266 (86 férfi, 180 nő) országos, 384 (95 férfi, 289 női) köztársasági, 1404 (524 férfi, 880 női) pedig vajdasági elsőség. A zentai versenyzők összesen 510 (108 országos, 149 köztársasági, 253 vajdasági) csúcsot döntöttek meg, a válogatottban pedig 900 alkalommal szerepeltek. A sportegyesület 41 alkalommal szerezte meg az országos csapatbajnoki címet, 10-szer a jugoszláv bajnokságot (2-szer a felnőtt nők, 8-szor a junior lányok), 12-szer a jugoszláv kupát (2-szer a pionír lányok, 4-szer a fiúk, 6-szor a junior lányok), 1-szer pedig a jugoszláv pionír atlétikai ligát (2-2 alkalommal a fiúk és a lányok) nyerték a zentai atléták. Egyéniben a felnőttek között 14 jugoszláv bajnoki cím a mérleg, ebből 5-öt gerelyhajításban és diszkoszvetésben, 4-et pedig súlylökésben nyertek versenyzőink. Mezei futásban is nyertünk egy országos bajnoki címet a pionírok mezőnyében — foglalta össze dióhéjban a klub eredményeit Táborosi.

A versenyekre évek óta nem alkalmas, zentai pálya

Az atlétikai versenyek nélkülözhetetlen szereplői a bírók, akik ügyelnek a szabályok betartására. Az atlétikai bírók zentai örökranglistáját Táborosi László vezeti 745 bíráskodással, majd Kecskés István (611) és Belec Imre (536) következik. Az első tízben még Kalmár Miklós (474), Burány Gábor (461), Urbán József (444), Bűn József (276), Gere Kovács Róbert (271), Kalmár István (261) és Barsi Gyula (250) szerepel.

A jelenlévőkhöz a tartományi sporttikárság, a Szerbiai és a Vajdasági Atlétikaszövetség képviselői is szóltak, majd megjutalmazták a ZAK minden idők legjobb versenyzőit. A nők mezőnyében a megtisztelő címet Világos Adriana gerelyhajító, a férfiak között pedig ifj. Eperjesi László kalapácsvető vehette át. Világos Adriana 2016 és 2023 között 42 érmet (38 aranyat, 2 ezüstöt, 2 bronzot) nyert vortexdobásban és gerelyhajításban az országos, valamint a tartományi bajnokságokon, illetve összesen 62 alkalommal döntött országos csúcsot a pionírok és a juniorok mezőnyében. Több alkalommal a világ legjobb korosztályos eredményét is megdöntötte ebben a két dobószámban. A nemzetközi mezőnyben Adriana számtalan sikert ért el, melyek közül kiemelkedik a juniorok között szerzett két világbajnoki cím, valamint a felnőtt-Európa-bajnokságon nyert ezüstérem. Ifj. Eperjesi László az országos bajnokságokon 13 (12-t kalapácsvetésen, 1-et diszkoszvetésben) érmet nyert, melyből 7 aranyérem. A Balkán-bajnokságon egy bronzérmet (2002) szerzett, a Klubcsapatok Európa Kupájában (2005) ugyancsak a dobogó harmadik fokára állhatott, emellett résztvevője volt a 20 éven aluliak világbajnokságának és az Európa Kupa B döntőjének is.

A jövőre vonatkozó tervek kapcsán elhangzott, hogy óriási szükség lenne a szinte teljesen elhasználódott futópálya felújítására, hiszen emiatt Zentán már évek óta nem rendeznek versenyeket. Az ünnepség végén köszönőlevelet vehettek át mindazok, akik valamilyen módon hozzájárultak a zentai atlétika fejlődéséhez, majd a tisztújító közgyűlés közös vacsorával ért véget.