Blaskó Imre, a Blaskó Építőipari Kft. tulajdonosa

A 80-as évek végére és a 90-es évek első felére nem szívesen emlékszünk vissza. Abban az időben kezdődött az ország szétesése, és a gyárak, üzemek tönkremenése következtében egyre több ember vált földönfutóvá. Sokan elvesztették a reményt, és külföldön kerestek boldogulást. Voltak azonban olyan bátor emberek, akik a szülőföldön maradást választották, és a nehéz körülmények ellenére vállalkozásba kezdtek. A tekintélyt és tiszteletet parancsoló emberek e csoportjába tartozik a kúlai Blaskó Imre is, aki másodmagával 1990. április 2-án alapította meg a Blaskó Építőipari Kft.-t. Egy évre rá, 1991-ben szétváltak útjaik a partnerével, s azóta önállóan végzi tevékenységét.
- A 80-as években statikus főmérnökként egy tervezőirodában dolgoztam, majd 1988-ban talán egy kicsit kalandvágyból, egy kicsit a jobb megélhetés reményében Svájcba mentem dolgozni. Fizikai munkásként alkalmaztak, hiszen ott arra van a legnagyobb szükség, s akkor ráeszméltem, hogy nem ott van az én jövőm. Két év után visszajöttem, és saját céget alapítottam. Mindössze 10-12 emberrel kezdtük a munkát, de felszerelésben és szakkáderben is csakhamar gyarapodtunk: a munkások száma előbb harmincra, majd hatvanra növekedett, ma pedig mintegy száz alkalmazottam van - tájékoztat Blaskó Imre, a Blaskó Építőipari Kft. tulajdonosa és igazgatója.
A 90-es években kivitelező cégként kezdte működését a vállalat, majd mérnökök felvételével tervezéssel is bővült a tevékenységi köre. A 90-es évek végétől szerkezeti acélt is gyártanak, majd tüzelőszer- és építőanyag-kereskedelmi vállalatot és szerszámüzletet hoztak létre, a termelésbe pedig térburkoló szegélykövek és a mennyezetszerkezethez szolgáló Fert-gerendák gyártását is beiktatták.
- A cég tartópillére a kivitelezés. Számos más-más profilú és rendeltetésű épületet (iskolát, óvodát, napközit, templomot) újítunk fel, de újakat is építünk. Minden profilú építőmunkást, kőművest, ácsot, betonozót, betonvasszerelőt, csempézőt foglalkoztatunk, alvállalkozóként pedig vízvezeték-szerelőket, fűtőket, bádogosokat és szobafestőket is alkalmazunk. Az alvállalkozók nagy részével már régóta - van, akivel immár húsz éve - együttműködünk, s őszintén megmondom, ha kiválasztok egy kísérőt, akivel jól együtt tudunk működni, akkor amellett kitartok, nem szívesen válok meg tőle - mondta a cégvezető.
Kezdetben sokkal több munkája volt a vállalatnak, az ipar romlásával, a gyárak megszűntével azonban egyre kevesebb munka akadt. Akkoriban főleg Kúla község területén végeztek munkálatokat, ma pedig már Újvidék, Óbecse, Szenttamás, Verbász, Hódság, Zombor községben is találkozhatunk a cég embereivel. Az utóbbi időben a Tartományi Nagyberuházási Alap jóvoltából főleg templomok felújítását végzik.
- Részt vettünk a kúlai, a verbászi és az ókéri templom felújításában is. Jelenleg a moholi pravoszláv templom újjáépítése van soron, Zomborban egy harminc lakást magában foglaló lakótömböt építünk, itt, Kúlán pedig a lelkileg sérült gyermekeknek létesítünk új otthont, de Cservenkán, Szivácon, Verbászon és Bácskeresztúron is folynak munkálataink. Az ígéretek szerint ránk bízzák majd az óbecsei pravoszláv templom rendbehozatalát, de a cservenkai és a sziváci katolikus templomra is felújítás vár - sorolja Blaskó Imre a leendő megbízásokat.
Mint minden vállalkozáson, az övén is érzeteti a gazdasági válság a hatását. A cégvezető nosztalgiával emlékezik vissza a markovići Jugoszláviára, amikor az ország gazdasága biztos alapokon állt.
- Az első év fantasztikus volt, munkásaim számát fokozatosan növeltem, nem kellett szaladgálni munka után, a megrendelések folyamatosan érkeztek, még válogathattunk is bennük. Az elvégzett munkát idejében és jól megfizették a megrendelők. Ha az az időszak még legalább öt évig tartott volna, akkor ma egy kiválóan gépesített, 250-300 embert foglalkoztató cég vezetőjének mondhatnám magam. Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt huszonegy év alatt a vállalatban a munka egyetlen órára sem állt le, a számláink mindig rendben voltak, a törvényeket, előírásokat mindig szigorúan betartottuk, és éppen ezért a helyi önkormányzat, a tartomány és a köztársaság közbeszerzési pályázatain is rendre megjelenhettünk. Világéletemben optimista voltam, s még most is azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetből még van kiút. De ebben két évvel ezelőtt azért sokkal jobban hittem. A 2008. esztendőt a mostaniakhoz képest a rosszak között is a jobbak közé lehet sorolni. Bízom benne, hogy politikusaink nemcsak beszélni, hanem cselekedni is fognak, s mindezt nem saját, hanem a közösség érdekében fogják tenni - bizakodik a Blaskó Építőipari Kft. vezetője.
A nehéz gazdasági helyzet ellenére tervekből nincs hiány. A kúlai Istra szerelvénygyár egy részét megvásárolták, és a helyén betongyárat építenek. Az alkatrészeket már beszerezték, de tavaly még nem fogtak hozzá az építéséhez. Elmondása szerint jó lenne eljutni újra a 2008-as szintre, és onnan elindulni felfelé. Az már nagy eredmény lenne, s akkor véghez lehetne vinni az általa elképzelt fejlesztéseket. Blaskó Imre számára mindig a cég és annak dolgozói voltak a legfontosabbak, utánuk jött a család, végül ő maga. De szívügyének tekinti azt is, hogy az őt körülvevő emberek elégedettek legyenek. Az alkalmazottak pedig elégedettek, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy létezése óta szinte alig távozott a cégtől valaki, a folyamatos bővülés eredményeképp pedig egyre több új munkaerő érkezik. Teljes mértékben helytálló a cégvezető üzleti filozófiája, hogy tisztességes munkával jó megélhetést lehet biztosítani az alkalmazottaknak - erről pedig a dolgozók elégedett mosolya is tanúskodik.