Október 6-a minden magyar ember számára ugyanazt kell, hogy jelentse: megemlékezés az aradi vértanúkra. A tizenhárom magyar honvédtisztet, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt játszott szerepük miatt végezték ki Aradon.
„Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron-
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.”
(Ady Endre: Október 6. – részlet)
A szerző felvételei
Kisoroszon október 6-án emlékeztek az aradi mártírokra. A szentmisét ft. Csipak Csaba plébános mutatta be a Szent Péter és Pál katolikus templomban. A mise után a megjelentek kivonultak a katolikus temetőbe, ahol a kopjafánál tartottak megemlékezést. A Gyöngykaláris vegyes kórus a Himnuszt és más dalokat adott elő tamburakísérettel. Négy kisoroszi fiatal lány vállalta, hogy szavalatokkal ékesíti a műsort. Lackó Márta, Szekeres Andrea, Ert Lea, Berta Bianka Ady Endre, Reményik Sándor, Juhász Gyula és Balogh József verseit olvasták fel.
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron és Kudlik Zoltán helyezte el a megemlékezés virágait. A Vajdasági Magyar Szövetség Nagykikinda községi szervezete képviseletében Tóth Zoltán és Gombár Melitta koszorúzott. A Vajdaság Magyar Szövetség helyi szervezete nevében Ördög Judit és Talpi Sándor, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Tóth Ramóna, Bacsik Lőrinc Natália és Kabók Roland helyezte el a kegyelet koszorúját. Tóth Ramóna a MNT végrehajtó bizottságának tagja beszédében hangsúlyozta:
–Október 6-a számunkra nem csupán egy dátum, hanem egy figyelmeztetés arra, hogy a szabadság és a függetlenség soha nem jön könnyen. Az aradi vértanúk nem csak katonák voltak, hanem példaképek is, akik a hazájukért küzdöttek. Emlékük nem fakulhat meg az idő múlásával. Az ő áldozatuk ma is erőt ad, hogy folytassuk a küzdelmet a szabadságért, a demokráciáért, és egy olyan jövőért, amely méltó örököse lesz annak az eszmének, amiért ők életüket adták. Ma nem csak rájuk, hanem mindazokra is emlékezünk, akik valaha a szabadságért küzdöttek. Ez az ő napjuk, és a mi kötelességünk: megőrizni emléküket.
A szervezők – a helyi Rozmaring Művelődési Egyesület és a Torontál Magyar Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központ – a műsor után a tájházban vendégelték meg a megjelenteket.
