A szervezők gondoskodtak róla, hogy jó meleg legyen a teremben, és kávéval, teával kínálták az árusokat.

Bóbán Zoltán Óbecséről érkezett. Néhány éve szívesen hozza el ilyen alkalmakkor házias termékeit Csernyére is. Kérdésemre, hogy van-e újdonság a kínálatban, ezt válaszolta:

— A savanyúság és az erős paprika terén sok bővítésünk van. Paprikakrémünk eddig nem volt, és az idén saját nevelésű libáinktól származó zsírt is árulunk. A dzsemek és lekvárok közt is van újítás, ezeket a finomságokat ugyanis vegyes gyümölcsből is kezdtük főzni. Vajdaság-szerte járunk fesztiválokra, eseményekre, rendezvényekre. Decemberben Zentától Adán keresztül Óbecséig nagyon sok helyre eljutunk, mert most van a vásárok ideje. Néhány éve azt tapasztaljuk, hogy egyre többen keresnek fel bennünket, és vásárolnak tőlünk, mert otthon már egyre kevesebben készítenek befőtteket, lekvárokat.

Az említetteken kívül az érdeklődők szívesen vették a savanyúságokat, házi likőröket és szirupokat is, de a szárított fűszerekből, fűszerkrémekből is kerültek a kosarakba, táskákba.

Fehér Szilvia szintén Óbecséről jött.

— Harmadik éve vagyok jelen a magyarcsernyei vásáron. Avon termékeket és ezüst ékszereket árulok. Azért vagyok visszajáró, mert szeretek ide eljönni. A kis közösségekben mindig közvetlenebbek az emberek. Hívnak is minden évben, és én örömmel fogadom az invitálást. Közelednek az ünnepek, ilyenkor többen szeretnének valami szépet ajándékozni szeretteiknek, és nekem jóleső érzés, ha a termékeimmel valakinek így tudok örömet szerezni. Tolakodni nem szeretek, csak oda megyek árulni, ahova hívnak.

Fehér Szilvia és Bóbán Zoltán 

Palotás Lengyel Anna is Óbecséről érkezett. Negyedik éve vesz részt a magyarcsernyei vásárokon.

— Az idén a horgolt alkotásainkat vásárolják leginkább. Főleg a kisgyerekeknek valókat, melyeket a kezükbe tudnak venni és vinni magukkal. Kis párnácskákat, méhecskéket, süniket, babákat. Vannak még kézzel festett karácsonyi díszeink, ezeket nem régóta készítjük. De a korábbi években is kapható, horgolt karácsonyfadíszeket, tornazsákokat, nyálkendőket is hoztunk magunkkal. Babáknak csörgőket, polipokat, macikat kínálunk. Legutóbb az óbecsei Ricsaj Népművészeti Találkozón árultunk, de karácsonyi vásárok várnak még ránk több helyen is. A magyarcsernyei vásárokon nagyon jó a hangulat, családias a légkör, régi ismerősökkel találkozunk. Minden árus beszélget a másikkal, vásárolgatunk egymástól, nem csak ülünk az asztalainknál. Sokan a vásárlók közül is odajönnek hozzám, megkérdezik, hogy vagyok. Ezek apróságok, de olyan jólesnek.

Annát az idén magyarkanizsai alkotótársa, Szűcs Szilvia is elkísérte. Sőt, Anna kisfiát, Andrist is magával hozta, akit többen megcirógattak, megcsodáltak, hogy mennyire jól viselte és élvezte a körülötte zajló nyüzsgést.

A kis Andris is jól tűrte a vásárt 

Dr. Tóth László és felesége, Kornélia már több éve foglalkozik méhészettel, melybe három fiukat is bevonják. A fiúk az iskolai kötelezettségek mellett szívesen segítenek a szülőknek. A házaspár először vesz részt a vásáron, de nagyon sokan vásárolnak tőlük, azaz háztól mézet.

— Akác-, repce-, virágmézet, propoliszt árulunk, és legújabban krémes mézet is készítünk. Ez utóbbi valójában habosított méz, mely nagyon lágy. Kalácsba nem való, inkább csak fogyasztásra, kanalazásra. Ide a vásárra hoztunk még mézes ajándékcsomagokat és viaszfigurákat is. Az utóbbiakat az idén kezdtük gyártani, mert az alapanyag, a méhviasz, mely szükséges hozzá, megvan, a kanócot és a formákat pedig úgy rendeljük. Nem nehéz munka, csak nagyon időigényes. Oda kell figyelni a viasz melegítésére, mert ha túlhevítjük, akkor megbarnul. Lassan kell olvasztani. A formákban sem szabad, hogy levegő maradjon. Hagyni kell dermedni, majd teljesen kihűteni — mesélte a házaspár.

Dr. Tóth László és Kornélia 

Malić Melinda immár húsz éve foglalkozik kézimunkával, tagja a kézimunkaszakkörnek is.

— Karácsonyi díszeket, kopogtatókat készítettem, de a horgolt, hímzett munkáimból is hoztam. Kb. két hónapja készítem ezeket az alkotásokat a vásárra. Az internet hatalmas ötlettár. Ha valami megtetszik, amit látok, el is készítem, és várom az eladási lehetőséget, de sokat oda is szoktam ajándékozni a családtagoknak.

Kormányos Erzsébet fazekas Magyarcsernyén él, de Kisoroszon van a műhelye. Ő is a kezdetek óta részese a helyi rendezvényeknek. Cserépedényei, bögréi, agyagból készült dísztárgyai szemet gyönyörködtetőek, egyediek, értékesek. Ha valakinek ajándékra van szüksége, tudja, hogy Erzsikénél biztosan egy remek darabra talál.

Amióta szerveznek vásárt a faluban, Biacsi Ervin zentai könyvárus mindegyiken jelen van, sőt, a szervezők hozzá igazítják az ilyen események időpontját. De a templombúcsúra szervezett kirakodóvásáron is megjelenik könyveivel.

— Minden hétvégén, de még hétköznapokon is járok a könyveimmel piacokra, rendezvényekre. Jelentős háttérmunkával jár ez az egész. A könyveket be kell szerezni, behozni Magyarországról, leárazni, bepakolni a kocsiba a polcokkal együtt, majd a helyszínen a súlyos dobozokat kirakni. Úgyhogy maga az értékesítés, melyet a kedves vevők látnak, a legkönnyebb része a folyamatnak. Már huszonkét éve foglalkozom könyvárusítással. Kezdetben nagyon lelkes voltam, de ahogy idősödöm, úgy érzem, egyre nehezebb. Sok időt, energiát belefektetek, de a mai napig szeretem azt, amit csinálok. Nagyon jó érzés, hogy olyan helyeken is ott vagyok, ahol másképp nem jutnak könyvekhez az emberek. Ez a legszebb része a munkámnak. Ma legtöbben gyermekkönyveket vásároltak mikulásra, karácsonyra. Szerencsére nagy a kínálat, úgyhogy a szülők, nagyszülők tudnak miből választani. De voltak olyanok is, akik nem bízták a véletlenre, s már előre megrendelték, hogy mit hozzak nekik.

Biacsi Ervin már több mint húsz éve foglalkozik könyvek árusításával 

Szűcs Hunor szenttamási kürtőskalács-készítő is elfogadta a szervezők meghívását. Az előcsarnok előtti járdán sütötték a felénk is egyre népszerűbbé, közkedveltebbé váló finomságot.

— Először vagyunk itt, Magyarcsernyén. Az idén lesz tizenöt éve, hogy a családi vállalkozásunk működik. Immáron két kombival és sátorral megyünk két helyre, hogyha szükség van rá. A téli időszak egy kicsit pihenősebb, de most decemberben, az ünnepek közeledtével egyre több helyre hívnak bennünket. Kínálunk fahéjas, diós, vaníliás, mogyorós, Plazma kekszes, Oreo kekszes, kikirikis (földimogyorós) kürtőskalácsot. A gyerekek kedvence a tarka cukros. Aki szeretné, kérheti, hogy belülről is megkenjük Eurocremmel vagy Nutellával. A hideg ellen úgy védekezünk, hogy ilyenkor házikóval járunk, mert ez izolált. Igaz, nehézkes vele a közlekedés, de nem állunk a földön. A sátor már eléggé hideg ilyenkor. Ketten vagy négyen szoktunk menni a rendezvényekre, de pl. a nagykikindai Töknapokra tízen járunk. Minden kürtőskalácsosnak megvan a saját receptje. Mi arra törekszünk, hogy kívülről ropogós legyen, belülről pedig puha, hogy ne törjön bele az emberek foga. Ami a tüzelést illeti, van szénparázsos és gázzal fűtött módszer. Mi az utóbbit alkalmazzuk, mivel ez praktikusabb, és mert a karamellbe bele szeret ragadni a szénpor, pernye.

Az említetteken kívül a helyi nőszervezet és kézimunkaszakkör tagjai és az általános iskola felsős tanulói is kínálták a portékájukat. Az iskolások házi süteményeket, dísztárgyakat árultak, s a gyűjtött összeget a diákparlamentnek adták. Úgy döntöttek, hogy egy részéből a nyolcadikosok ballagási költségeit segítik, valamint az iskola részére kartonlapokat, fehér táblához szükséges filctollakat és egyéb használati eszközöket vásárolnak.

A magyarcsernyei általános iskola felsős diákjai