home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Természetes szépség és lelki egyensúly
Tóth Lívia
2017.07.03.
LXXII. évf. 26. szám
Természetes szépség és lelki egyensúly

A nemrégiben Gödöllőn, a királyi kastélyban megrendezett Nemzet Szépe versenyen az egyetlen határon túli részvevő, a vajdasági Kis Gabriella fejére került a korona.

A huszonegy éves, felsőhegyi lány egy éve Szegeden él és dolgozik. A zentai egészségügyi középiskola befejezése után a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján ápolónőként helyezkedett el.

Gabriella a többi közt egymillió forintot, autót és számos ajándékot nyert, valamint jövőre bemutatkozhat a Miss Nation’s Beauty világversenyen. A feladatai közé tartozik majd, hogy hírét vigye Magyarország turisztikai és természeti értékeinek, gasztronómiájának, hagyományainak, történelmének és nemzeti specialitásainak.

Egy szegedi kávézóba beszéltük meg a találkozót, ahova a nemzet szépe csinos ruhában, kifogástalan sminkkel érkezett, majd mielőtt fotós kollégám kattintgatni kezdte volna a fényképezőgépét, Gabriella elővarázsolta táskájából a koronáját, és a fejére tette. A továbbiakban — a rekkenő hőséggel mit sem törődve — így kortyolgatta kóláját, illetve válaszolt a kérdéseimre. Később azt is megtudtam, hogy június 22-e különleges dátum az életében: öt évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánították gyógyulttá. De haladjunk sorjában! Beszélgetésünket ugyanis nem a leküzdött betegségével, hanem a szépségversenyekkel kezdtük. Merthogy a fiatal lánynak nem ez volt az első sikeres szereplése.

— Nővérem van, és ha két lányt egy szobába „zárnak”, abból semmi jó nem sül ki. Már kiskorunkban szerettünk szépítkezni, sminkeltük egymást. Először 2010-ben indultam szépségversenyen, Zentán, a Tisza Szépe rendezvényen, ahol első udvarhölgy lettem, majd 2013-ban jelentkeztem a Magyar Szó Strandszépe versenyére, és a zsűri szavazata alapján szintén első udvarhölgynek választottak. Engem mindig vonzottak a szépséggel kapcsolatos megmérettetések, úgy gondolom, megállom a helyem abban a világban is, és az egészségügyben is.

* Sokat törődsz magaddal?

— Igen, amikor van időm, eljárok edzeni, de gyakran sportolok a szabadban is. A mozgás, azonkívül, hogy a segítségével formában tarthatom az alakomat, a stressz oldására is kiválóan alkalmas. Próbálok egészségesen táplálkozni, de mint mindenkivel, velem is előfordul, hogy nem tudok ellenállni például az édességeknek. Mindent megteszek, hogy egy magabiztos nőt lássanak bennem, de számomra fontos, hogy a belső tulajdonságaimat is figyelembe vegyék, és ne csak a külsőm alapján ítéljenek meg.

* Az előzetes tapasztalataid alapján milyen reményekkel indultál a Nemzet Szépe versenyen?

— Szerintem senki sem állhat úgy hozzá, hogy megnyeri, habár bizonyára vannak, akik magabiztosabban indulnak. Nekem is van egészséges önbizalmam, de nem esek túlzásokba. Igaz, nagyon számítottam rá, hogy a bíráknál nemcsak a külső számít majd, hanem a belső értékeket is figyelembe veszik. A zsűri több tagja a döntőt megelőző táborban is jelen volt, és sokat beszélgetett velünk. A mezőny nagyon erősnek bizonyult, mindegyik lány szép és kedves, ezért is lepődtem meg, amikor az én fejemre került a korona. A döntőre csak az unokatestvérem és a barátja jött el, de otthon természetesen mindenki követte az eseményeket, és nagyon-nagyon örültek a sikeremnek meg a boldogságomnak. A verseny óta még nem jutottam haza, de a szüleim már másnap meglátogattak. A többi közt ezért is szeretem Szegedet, mert közel van az otthonomhoz. Külföldön élek, de nem Németországban vagy Angliában. A munkahelyemet és a kolléganőimet is imádom, nem szívesen hagynám itt őket, de még nem tudom, hogyan alakul az életem. A terveim egyelőre ide kötnek, de ha a későbbiekben adódik egy lehetőség, mely megtetszik, illetve a jövőmre nézve ígéretesnek tűnik, akkor nem fogom visszautasítani. Most eléggé sűrű a programom, interjúkon, fotózásokon, rendezvényeken veszek részt — főleg pestieken —, és jótékonysági feladataim is lesznek. Megpróbálom úgy beosztani az időmet, hogy minden kötelezettségemnek eleget tudjak tenni, de igazából háromfelé kellene szakadnom, hogy jusson belőlem Vajdaságba, Szegedre és Pestre is.

* Térjünk egy kicsit vissza a Nemzet Szépe versenyhez. A képeket nézegetve észrevettem, hogy mindegyik lánynak hosszú, sötét haja van.

— A legtöbb magyar lány barna, a hosszú haj pedig rendkívül nőies. Persze, lehet valaki rövid hajjal is szép, de én úgy látom, a fiatalok körében most inkább a hosszú haj hódít. Egyébként a Nemzet Szépe versenynek az a célja, hogy a természetes szépséget helyezze előtérbe. Éppen ezért a jelentkezőknek nem lehet festett hajuk, testékszerük, tetoválásuk, és nem eshettek át semmiféle szépészeti beavatkozáson. Még műszempillát sem tehettünk fel, pedig a mai világban ez már mindennaposnak számít. Úgy gondolom, hogy egy egészséges, magabiztos nőnek, akinek a lelki világa is rendben van, nincs szüksége sem szájfeltöltésre, sem mellplasztikára.

Manapság szerencsére egyre divatosabb a természetesség. Én most is csak azért vagyok így kisminkelve, mert reggel még a tévében szerepeltem, és nem volt időm leszedni az arcfestéket, de például a munkahelyemre nem így járok.

* Milyen érzés számodra, hogy az egész magyar nemzetet képviseled?

— Rendkívül büszke vagyok rá, és szépségkirálynőként azt az üzenetet is szeretném közvetíteni, hogy nekünk, magyaroknak, össze kell tartanunk, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán élünk. Nekem mindig nagyon fontos volt, hogy a magyar nemzethez tartozom, és nem szeretném, ha Vajdaságban is idegennek éreznénk magunkat, meg itt is.

* Nem zavar, hogy minden rólad szóló írásban megemlítik, milyen súlyos betegséget küzdöttél le középiskolás korodban?

— Egyáltalán nem, mert ennek is üzenetértéke van. Ezzel is szeretném bizonyítani, hogy sohasem szabad feladni, a padlóról is fel kell állni, ha nagyon nehéz, akkor is, menni kell tovább, követni az álmainkat. A középiskola második osztályába jártam, amikor kiderült, hogy daganatos betegségem van, mely a nyirokcsomókat támadta meg. Ez éppen az az időszak volt, amikor a korosztályom tagjai belevetették magukat az életbe, de nekem egy év kimaradt, nem nagyon jártam sehova, főleg szórakozni nem, és a tanulmányaimat is halasztottam. Tizenkét kemoterápián kellett részt vennem, ami szerencsére elég volt ahhoz, hogy leküzdjem a kórt. Éppen a mai napon van öt éve annak, hogy gyógyultnak nyilvánítottak, és ezt ki is posztoltam a Facebookra. Folyamatosan járok ellenőrzésekre, az első öt év a kritikus, de hogy lekopogjam, eddig mindig tökéletes volt a vérképem. A betegség megváltoztatta a gondolkodásmódomat, próbálok még több pozitív energiát sugározni, hogy ne csak én érezzem jól magam a bőrömben, hanem mások is a környezetemben. Természetesen nekem is vannak hullámvölgyeim, de igyekszem boldogan és kiegyensúlyozottan élni.


Szabó Attila felvételei

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..