Templom és szolgálat
Fehér Márta
2022.04.24.
LXXVII. évf. 16. szám
Templom és szolgálat

Elkezdődött a topolyai Sarlós Boldogasszony-templom állagfelmérése. Az 1906-ban felszentelt, gyönyörű, monumentális épület Szerbia legnagyobb katolikus temploma. A tervdokumentáció elkészítése után a legfontosabb a torony felújítása lesz — mondja Szakály József plébános, aki tavaly nyáron került a topolyai plébánia élére, és — jó szokásához híven — nem nézi tétlenül maga körül egy építészeti remekmű hanyatlását, hanem kezébe veszi a dolgok irányítását.


Szakály József (fotó: Szalai Attila)

Hatalmas a Sarlós Boldogasszony-templom, ám annyira arányos, hogy a laikus szemlélő csak hümmög, ámuldozik, bizony, bizony, nagyon nagy, ám miután előkerül a méter, leesik az álla: az oltár előtti tértől kezdve a belső ajtóig 50 méter hosszú, maga az egész épület pedig 71 méter. Az oltár és a padok közötti részbe beférne az egész szabadkai kertvárosi templom, ahol előzőleg szolgáltam — mondja az elképesztő adatot, és már sorolja is tovább: 4500 embert képes befogadni az épület, a torony pedig 72,5 méter magas. Mit gondol, mekkora az ablak? teszi fel a kérdést, és az előbb elhangzottak alapján jól megfontolom a választ, majd kibököm: 20 négyzetméteres. — Bizony, annyi — bólogat az atya —, magam sem hittem, amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy egy ilyen szép épület megérdemelne vitrázsablakokat, és miután lemérettem, elképedtem. Aztán mutatja a templombelsőt díszítő festményeket, oltárképeket — legalább embermagasságú szinte mindegyik —, azokhoz viszonyítunk, és elragadtatva hüledezünk.

— Egyértelmű, hogy a templom felújításra szorul — mondja. — Első lépésként megnyitottuk a devizaszámlát, illetve elindult egy átfogó állagfelmérés, készül a tervdokumentáció, mindhárom dolog nélkülözhetetlen ahhoz, hogy felújításra tudjunk pályázni. Nagyon-nagyon hálás vagyok Miklós Zolnának, a topolyai fiatal most Magyarországon egyetemista, és jókor volt jó helyen, hogy így fogalmazzak. Az ő segítségének, közbenjárásának hála sikerült a tavalyi év végén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén egy pályázatot nyernünk, mely a templom felújítási tervdokumentációjának a finanszírozására költhető, hiszen anélkül nem tudunk elindulni. Reményeink szerint ez a folyamat a nyárra befejeződik, és ezzel a tervdokumentációval el tudok kezdeni „házalni”. Szeretném, ha a köztudatba visszakerülne ez a templom mint Szerbia legnagyobb katolikus temploma — szögezi le.


Bármerre tekintünk, gyönyörű az épület

A templom a téli hónapokban rettenetesen hideg, így kialakítottak egy téli kápolnát az úgynevezett túlsó sekrestyéből, mely eddig raktárként funkcionált — magyarázza.

— Topolya Önkormányzata segítségével sikerült a sekrestye emeleti részét is rendbe tenni, az egykori hittantermet is felújítani. Ha minden jól halad, ezekkel a munkálatokkal a nyárra végzünk, szeretnék egy oratóriumot kialakítani, beindítani az óvodás hittant, gyerekfoglalkozásokat tartani, vagy akár felnőtteknek is előadásokat, lelki napokat. Nagyon hálás vagyok az önkormányzatnak, illetve a helyi közösségnek, hogy a helyi járulékból az egyháznak is nyújt támogatást. Ebből tudtuk a szentély világítását megújítani, illetve ezekből a pénzeszközökből kezdődhet meg húsvét után a templomhajó világításának a felújítása. A plébánia épületén is elvégeztünk egy nagyobb felújítást, vizesek voltak a falak, így szigeteltettük, és a fűtési rendszert is korszerűsítettük, ezáltal az épület rezsije is alacsonyabb lesz. Kialakítottunk egy új irodát is, külön bejáratot létesítettünk az úgynevezett nagyutca felől, és ez egy olyan új bejárata a plébániának, amely egyszerre nyílik a nagyterem felé, a Szent Kereszt-terem felé — ahol például néhány hete tartottuk meg az egyházmegye magyar kántorainak a találkozóját —, illetve az irodába, ahová hozzám jönnek a hívek, megbeszélni például a jegyesoktatást vagy a keresztelést. Tehát mind a két iroda, illetve a nagyterem egy közös utcáról nyíló külön bejáratot kapott. Felújítottuk a konyhát is és lecseréltük a reflektorokat.

Az épület 116 éves, már nagyon ráférne egy jelentős felújítás. 1991-ben került ide Léner István atya Moholról, aki nekifogott a templomfelújításnak, és akkor festették át, akkor cserélték le a villanyhálózatot, viszont a háborús évek gátat szabtak a munkálatoknak, melyek aztán a 2000-es években sem folytatódtak, úgyhogy most ott tartunk, hogy amikor eső van, akkor szabályosan folyik be a víz a hívek fejére, három helyen annyira beázott. Nem szeretnék rémképeket festeni, ez van, sajnos ezek a tények.

A neogótikus templomok — mint amilyen a Sarlós Boldogasszony-templom is — lenyűgöző építészeti remekművek, a Monarchia alatt az egész Kárpát-medencében nagyon nagy divat volt az építésük, viszont nem véletlenül nem fejezték be a francia katedrálisoknál sem a tornyokat — emlékeztet az atya, aki kifejti, hogy borzasztóan nehéz ilyen hatalmas, magas, ám biztonságos toronysisakot építeni, mely kibírja a viharokat. És hozzáteszi, nem véletlenül dőlt le Szabadkán a zentai úti templomnak a tornya, illetve csavarodott ki a rókusi templomé egykoron.


A topolyai Sarlós Boldogasszony-templom Szerbia legnagyobb katolikus temploma (Hodolik Boglárka felvétele)

A plébános azt is kiemeli, hogy a püspök kívánságát szem előtt tartva sikerült megkezdeni a gyerekekkel való plébániai foglalkozást az iskolai hittan mellett. Hozzáteszi, annak is nagyon örül, hogy a pandémia után újra elindították a Caritas-csoportot, és már karácsonyra egy impozáns gyűjtőakciót szerveztek, 70 családot tudtak nagy és gazdag csomagadománnyal segíteni. Külön rámutatott, hogy kiváló együttműködés alakult ki a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Egyesülettel, ennek csúcspontjaként az advent negyedik vasárnapja előtti szombaton gyönyörű betlehemes műsorral köszöntötte az egyesület a híveket a templom főbejáratánál, s a kenyérszentelési ünnep is csodálatosra sikeredett. S utána még sok-sok tervről beszél, dicséri a munkatársait, az önként jelentkező irodavezetőtől kezdve a megújult Szent Cecília Kóruson át a hívekig, s elmondja, zentai származású lévén sok hasonlóságot fedez fel a Tisza menti és a topolyai mentalitás között, ami pedig a sürgését-forgását, ambícióit illeti, úgy fogalmaz, a szolgálatát nem azért kapta, hogy összetett kézzel üljön.


Az impozáns külső szépséges belsőt rejt (Hodolik Boglárka felvétele)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..