Templom és iskola

Templom és iskola

Huszonöt éves az oromhegyesi Gazdag Ág szemle

Ha változtak is az idők és a szokások, a templom és az iskola közösségszervező és -formáló szerepe még ma is kiemelkedő jelentőségű egy-egy település életében. Ezt tartotta szem előtt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amikor meghatározta a jubiláris, huszonötödik Gazdag Ág hagyományápoló találkozó témáját.
A rendezvény tizenkét csapata — mint megtudtuk, jelentkező lenne több is, de a Faluházban ennyien férnek el —, a helybelieken kívül Zentáról, Adorjánról, Martonosról, Magyarkanizsáról, Hajdújárásról, Völgyesről, Szabadkáról, Tornyosról, Horgosról, Kispiacról és Ludasról érkezett. Meg kell említeni, hogy részükről az eseményt alapos felkészülés előzte meg, hiszen több feladatot kaptak, melyek mindegyike kapcsolódott a templomhoz és az iskolához. Bemelegítésképpen már kora délután megkezdték a kiállítási felületük rendezését, hogy az érkező nézők megcsodálhassák a gazdag és ötletes összeállításokat, megkóstolhassák a finom süteményeket, kalácsokat.
A program kezdetén a résztvevők a Boldogasszony Anyánk néphimnuszt énekelve vonultak be a terembe, ahol a közönség állva fogadta őket. A folytatásban a falu művelődési egyesületének legkisebbjei mutatkoztak be, majd Pék Domonkos Ibolya zentai magyartanárnő mondta el Reményik Sándor Templom és iskola című versét. Az egybegyűlteket dr. Szabó Erzsébet köszöntötte, majd azoknak a pillanatoknak a fontosságát hangsúlyozta, amikor a múltba nyúlva és vállalva annak értékeit, egymás felé fordulva a jövőt építjük, hagyományainkat továbbadjuk az utódainknak.
Miután a jelenlévők tréfásan, a hetesek valamikori iskolai jelentését idézve, megtartották seregszemléjüket, felsorolták az igazoltan hiányzókat is, akik már az egekből tekintenek le: Bodor Anikót, dr. Burány Bélát, Cérna Miklós bácsit, dr. Szöllősy Vágó Lászlót, valamint Bajusz Terézt, a szemle megálmodóját.
A csapatok egy-egy tagjának a helyszínen, a műsor időtartama alatt kellett kihímeznie a kapott zsebkendőt, a többiek pedig a lecke hibátlan felmondásában jeleskedtek. Három-három percben számolhattak be az előre meghatározott témáról, mint például a templom belső tagoltsága, a harang szerepe, a ministránsok, Mária-lányok vagy éppen a kántor feladata, vagy az iskolai játékok, tanszerek, fegyelmezés egykor és most… Az ünnepkörökhöz kötődő, régi vallásos népénekek csendültek fel, de a házi feladat része volt az anekdoták gyűjtése, illetve egy tréfás történet előadása is. A megméretés villámkérdésekkel zárult, amelyekre a válaszokat palatáblára írták. Közben a néprajzosokból, muzeológusokból álló zsűri, Nagy Abonyi Ágnes, dr. Bárkányi Ildikó és Kónya Sándor nemcsak pontozott, hanem jó tanácsot is adott: nem kell másoktól meríteni, kölcsönözni, mindenki a saját településéhez köthető hagyományokat, szokásokat őrizze, és ilyen alkalmakkor mutassa meg azokat a többieknek is.
Az eredmény az osztályzatok összesítése után született meg: az első helyen holtversenyben a magyarkanizsai Cifraszűr Népdalkórus és a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület végzett — fél-fél évig ők lesznek a Vándorág őrzői, a második helyezésnek az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület örülhetett.
A negyed évszázados fennállását ünneplő Gazdag Ág rendezvény, amelynek támogatói közé felsorakozott a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarkanizsa Község Önkormányzata és a Tartományi Művelődési Titkárság, hangulatos vacsorával, egy hatalmas torta szétosztásával és mulatsággal zárult.
 

Címkék: Oromhegyes, Gazdag Ág

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink