Dr. Lepeš Josip magyarkanizsainak vallja magát - Dubrovnikból jött szülei itt, a Tisza partján telepetek le. A testnevelési egyetemi képzést Újvidéken szerzett, 8 évig volt tornatanár, edző, aztán igazgatóhelyettes a kanizsai Zmaj iskolában, majd 2000-től iskolaigazgató. 2006-tól az új szabadkai intézmény, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző kar tanára, a testnevelés módszertanát oktatja.

A tehetség napja (március 25.) alkalmából másodszor szerveztek kerekasztal-megbeszélést Magyarkanizsán - A vajdasági magyar tehetséggondozás témájáról a rendezvény moderátora, dr. Lepeš Josip, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára nyilatkozik
A Tehetséges Magyarországért Alapítvány két évvel ezelőtt, 2006-ban meghirdette: Bartók Béla születésnapja, március 25-e legyen ezentúl a tehetség napja. A gyümölcsoltó boldogasszony napján Budapesten ejtett oltás híre ide, a határon túlra, a Tisza-partjára is gyorsan eljutott. A magyarul tanuló tehetségek támogatására alakult Bolyai Farkas Alapítvány már a következő évben, 2007-ben megszervezte a tehetségek napját Magyarkanizsán. Nem véletlenül ott, hiszen a Bolyai Farkas Alapítvány 58 alapító tagja között 32 kanizsai van: köztük az alapítvány elnöke, a Cnesa igazgatója, a Nagy József Regionális Kreatív Műhely művészeti vezetője, a polgármester, a községi képviselő-testület elnöke... A tehetség napja alkalmából az idei március 25-én Magyarkanizsa már másodszor volt a házigazdája ennek az alkalmi rendezvénynek. A tehetséggondozós jövője Vajdaságban című kerekasztal-megbeszélést a Bolyai Farkas Alapítvány, a Cnesa OMI, a Nagy József Regionális Kreatív Műhely és az önkormányzat szervezte, a moderátor dr. Lepeš Josip, az alapítvány igazgatóbizottságának tagja, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára volt.
- Követve a magyarországi kezdeményezést, az ottani példákat, és élve a jó kapcsolatainkkal, a Bolyai-alapítvány is megpróbálta egy munka jellegű tanácskozással megünnepeli a tehetség napját, március 25-ét -- mondja Lepeš tanár úr. - Az első alkalommal, 2007-ben az volt a célunk, hogy mindenkit összehívjunk, aki tehetséggondozással foglalkozik: a tehetséggondozó gimnáziumok, civil szervezetek, pedagógusegyesületek stb. képviselőit. Az idei, második találkozónk valójában már az eredményekről is szólt. Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár áttekintette a két tehetséggondozó gimnázium, a zentai és a szabadkai intézmény megszületésének körülményeit és a tehetséggondozásban elért eddigi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy okunk is, szükségünk is van merészet álmodni, mert csak így léphetünk előre. S hinnünk kell abban, hogy előreléphetünk, mert hit nélkül minden lehetetlen. Szerintem is nagyon fontos, hogy kilépjünk már a kishitűségből, és a minapi magyarkanizsai kerekasztal-beszélgetés éppen ezt üzeni: léptünk, elindult valami. Pásztor Bálint parlamenti képviselő, az MNT intézőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években a pedagógusszakma felismerte, mennyire fontos a tehetségkutatás és a tehetséggondozás, a vajdasági magyar politikum pedig felvállalta, hogy ehhez megteremtse a feltételeket, biztosítsa a kísérőintézményeket. Ilyen szempontból fontosnak tartotta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megalapítását, ahol ősztől egyetemi szintű magyar óvóképzés is indul, de nagyon fontos lenne még a kétszakos tanárképzés bevezetése is. Elmondta: a VMSZ parlamenti képviselői tárgyalásokat folytattak a köztársasági oktatási minisztériummal annak érdekében, hogy a külföldön szerzett kétszakos diplomákat ismerje el Szerbia is, hiszen ezzel orvosolni lehetne a szaktanárok hiányát. Ez utóbbi nagyon sürgős volna, hiszen azok a matematikai-fizika szakos tanárok, akik a néhai szabadkai Pedagógiai Főiskolán végeztek, most mennek nyugdíjba. Amit a tehetség napja alkalmából tartott megbeszélésről fontos elmondani: bemutatásra került a Vajdaság tehetségtérképe. Ez a térkép azokat a vajdasági településeket jelöli meg, amelyekről a tehetséggondozó gimnáziumokba járó tanulóink származnak. Tanulságos egy térkép, hiszen azt mutatja, hogy a Tisza mente és Észak-Bácska településeiről való a legtöbb tanuló, Dél-Bácskából viszont kevés gyereket tudtunk bevonni az intézményes tehetséggondozásba. Útmutató ez a jövőbeni munkánkra, hogy a tehetségek felkutatásában ne maradjanak fehér foltok, s a Vajdaság teljes területét felölelje a tehetséggondozás rendszere. Ezért tartottuk nagyon fontosnak egy olyan találkozó megszervezését, ahol találkoznak a tehetséggondozással foglalkozó iskoláskor előtti intézmények, az általános iskolák, középiskolák, tehetséggondozó gimnáziumok és az idén először az Újvidéki Egyetem karainak a képviselői, de a vajdasági magyar pedagógus-egyesületek képviselői is. Azt szeretnénk elérni, hogy az óvodától az egyetemig minden szinten jegyezzük a tehetséges gyerekeket és külön foglalkozzunk velük.
A tehetségeket négy kategóriába soroljuk. Vannak gyerekek, akik a tudományok terén tehetségesek. Vannak született vezetőtehetségek (ők lennének a leendő politikusaink). Vannak művésztehetségek. S vannak, akik a mozgás terén (például a sportban) rendelkeznek átlagon felüli képességekkel. Dr. Lepeš Josip szerint a vajdasági magyarságnak olyan szervezett tehetséggondozásra van szüksége, mely mind a négy területet egyformán fedi. A tudományok terén már vannak tehetséggondozó gimnáziumaink: a zentai Bolyai és a szabadkai Kosztolányi gimnázium. A képzőművész-tehetségek felkarolásában tavaly történt áttörés: az újvidéki Bogdan Šuput Iparművészeti Középiskolában először nyílt magyar tagozat, ősztől a zentai Bolyai gimnáziumban is magyar képzőművészeti tagozat nyílik. Sporttehetségeink intézményes felkarolásában még rengeteg a tennivaló. A vezetőtehetségükkel kitűnő gyerekekkel azonban még el sem kezdtünk foglalkozni, pedig az utánpótlás szempontjából nagyon fontos volna.
- A tehetséggondozás olyan feladat, amelyet egész éven át kell végezni, ahogyan azt a tehetséggondozó gimnáziumok teszik. De folyamatos foglalkozásokat kellene szervezni a központokban s a terepen is, hétvégi foglalkozások keretében, téli és nyári táborok formájában. Tehetségkuckók létrehozására kell törekednünk minden településen, amihez meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy a tehetséggondozás már az óvodáskortól elkezdődhessen. Ebben fontos szerepet vállalhat a civil szféra: a tehetségkutató és tehetségsegítő hálózat kialakításában segíthetnek a már meglevő e-Magyar pontok. Ugyanakkor mentorprogramokra is szükségünk van: olyan mentorok képzésére, akik elviszik a településekre azt a tudást, amelyet a tehetséggondozás kapcsán a kurzuson tanultak. Annak alátámasztására, hogy ezt mi nagyon komolyan gondoljuk, elmondom: májusban a szabadkai magyar tanítóképző karon 60 órás képzést szervezünk a tehetséggondozás tárgykörében, olyan nemzetközi szaktekintélyek tartanak majd előadásokat, mint dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékének vezető tanára, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke és kollégái. Intézményünkből 25 hallgató vesz részt ezen a képzésen, akik nemcsak jó tanulmányi előmenetelükkel érdemelték ezt ki, hanem annak alapján is, hogy Vajdaság mely településéről valók. 17 településről származnak ezek a fiatalok, akik hazaviszik majd a tehetséggondozás kis szikráját. Erre az első kurzusra annak köszönhetően kerül sor, hogy a Bolyai-alapítvány pályázaton nyert támogatást a megszervezéséhez. Az a szándékunk, hogy minden évben legalább 50 fiatalt kiképezzünk a tehetséggondozásra. Egyébként a tehetség napja magyarkanizsai rendezvényének már a hétvégén, Zentán lesz a folytatása, ahol TDay - legjobbak a legjobb helyen címmel Nemzetközi Tehetséggondozó Konferenciára kerül sor. Szóval: komolyan gondoljuk.