A pszichológia szakirodalma ezt társas bizonyítéknak nevezi. A csordaszellem egy ehhez köthető jelenség, amikor az egyének hajlamosak követni a többség viselkedését, véleményét és cselekedeteit, sokszor a saját kritikus gondolkodásukat mellőzve. A konformizmus egy formája ez, amely a biztonságérzetet keresi, csökkentve a felelősséget. Gyakran felismerhető bizonytalan helyzetekben, hirtelen döntéseknél, de úgynevezett divathullámok esetén is. A csordaszellem meggyőző ereje sokat vizsgált jelenség. A kutatások eredményei szerteágazóan felhasználhatóak. Az emberek többsége hajlamos azt hinni, az a helyes, amit a legtöbben csinálnak. Ez már így önmagában is a csordaszellem hatványozódása. Ha barátainknak tetszik egy új film, vagy a közösségi oldalakon lelkesen posztolnak valamilyen élményről, akkor azt gondoljuk, bizonyára nekünk is tetszene a dolog. Vagy ha emberek százai rohannak kifelé egy épületből azt kiabálva, tűz van, tűz van, akkor mi is követjük a példát. Mellesleg, ilyenkor valóban az is a legjobb, amit tehetünk, hogy követjük őket.

A csordaszellemként ismert effektus az élet minden területén, így pénzügyi döntéseinkben is felismerhető. A befektetési döntéseinktől való félelem, ezen belül különösen a veszteség- és kockázatkerülés miatt fordul elő, hogy általában sokkal értékesebbnek látjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket mások is annak tartanak. A világ dolgai azonban gyakran nehezen érthetők. Annak érdekében, hogy megértsük és leküzdjük a megértés nehézségei miatti félelmet, a dolgokat megpróbáljuk leegyszerűsíteni magunkban. A pénzügyeket tekintve ez gyakran abban nyilvánul meg, hogy kevés — vagy ami még rosszabb, sokszor éppen a lényeget nélkülöző — információ alapján hozzuk meg döntéseinket. Egy-egy banki hitelfelvétel, ingatlanba, aranyba történő befektetés vagy a birtokunkban lévő fizetőeszköz más pénznemre váltása sok esetben csupán azért történik meg, mert mások is azt teszik. Ebből számtalan egyedi rossz döntés és sajnos szintén sok tartósan rögződő félreértés következik.

Ilyen berögződésekből származnak azok a közhelyes vélemények, mint például: az ingatlan a legjobb befektetés, az arany a legbiztosabb befektetés, a részvények mindig kockázatosak. Valójában viszont az ilyen állítások önmagukban értelmezhetetlenek. További kérdéseket kell hozzájuk társítani, olyanokat, hogy mikor, mihez képest, milyen körülmények között, milyen időtávban. Most, amikor lényegében ismét kihívásokkal teli, válságos időket élünk, különösen fontos, hogy helyes döntéseket hozzunk. A helyzetet sokban bonyolítja azonban, hogy a döntések helyessége csak idővel, bizonyos fejlemények bekövetkezte vagy éppen elmaradása után derül ki.

Leegyszerűsítve: minden esetben figyelembe kell venni azt, hogy nem törvényszerű a megállapítás, mely szerint mindig az a helyes, amit a legtöbben tesznek.