— A tavalyi évben vettem át az egyesület vezetését. Egy kicsit huzakodtam attól, hogy elvállaljam, mert idős vagyok, s féltem is a feladattól. De ha nem vállalom el, akkor lehet, felbomlott volna a szervezet. Most már elmondhatom, nem bántam meg, mert úgy gondolom, a koromhoz képest még jól megoldom a feladatokat, és az a szerencsém, hogy nagyon sokan besegítenek a munkába — mesélte Sári Piroska. — Tavaly is megtartottuk a nőnapi teadélutánt, a nyáron közös kirándulást szerveztünk Temesvárra. A romániai városban megnéztük a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjét. Ősszel a Tökös és Almás Béles Fesztivált is megrendeztük. Az idén pedig fel akarjuk újítani a kakaspörkölt-fesztivált, melyet áprilisban vagy májusban tartunk meg. A mostani teadélutánra Muzslyáról, Hetinből, Kisoroszról, Nagykikindáról, Bozitópusztáról (Aleksandrovo), Szerbcsernyéről, Kláriról (Radojevo), Magyarittabéről érkeztek vendégek, valamint a helyi civil szervezetek képviselői is jelen vannak.

Sári Piroska (a szerző felvétele)

Az egyesületnek 39 tagja van, közöttük idősebbek is, akik már nem olyan aktívak, nem minden rendezvényünkre tudnak eljönni, de a kézimunkáikat, a kivarrt terítőket, elkészült csipkéket mindig szívesen kölcsönadják, ha kiállítást szervezünk. Így volt ez tavaly is, amikor a Gyöngyösbokréta és Durindó Fesztivál kísérőrendezvényeként kézimunka-kiállítást is megtekinthettek a Magyarcsernyére látogatók. Az utolsó gyűlésünkre 25-en jöttünk össze, s úgy beszéltük meg, hogy a társaság fele édes, a másik fele pedig sós süteményt készít a teadélutánra. Ketten házi csokoládélikőrt is hoztak. A megjelenteket egy-egy virág alakú mézeskaláccsal is megleptük. A tombolaajándékokat az egyesület pénzéből vásároltuk, de közülünk sokan hoztunk is tárgynyereményeket, hogy minél többen nyerjenek. Örülök, hogy az egész csapat nagyon segítőkész.

Ez valóban így is volt, mert a csapat minden tagja kivette részét a szervezésből és a tevékenységből. Volt, aki a teát kínálgatta, mások finom süteményeket hordtak az asztalokra, többen a tombolajegyeket árulták. A pult mögött kávét, teát főztek, és közben mindenki ropta a táncot, jó hangulatot teremtve. A zenéről a helyi Vidács Attila (hegedű) és a tóbai Kiss Zoltán (szintetizátor) gondoskodott. Osztermann Emma, a nőszervezet tagja pedig többször is mikrofont ragadott, így téve színesebbé a muzsikaszót.

A középkorosztály képviselői mellett egyre több fiatal anyuka is megjelent, sőt, gyermekét is elvitte, és a kicsik sokszor csatlakoztak a csárdásozó, kólózó felnőttekhez, a tombolahúzáskor pedig ők adták oda a nyerteseknek a nyereményt. Ez hihetetlen öröm volt számukra. Egy szó, mint száz: mindenki remekül érezte magát!