Te is részese lehetsz a Válaszúton szépülő csodának
Fehér Márta
2022.11.23.
LXXVII. évf. 47. szám
Te is részese lehetsz a Válaszúton szépülő csodának

Bár sem asztalos, sem restaurátor nem vagyok, mégis az erdélyi válaszúti Bánffy-kastélyhoz készülök, hiszen soha vissza nem térő alkalom, hogy részt vegyek az impozáns, gyönyörűséges műemlék faművészeti szépségeinek újjászületésében, méghozzá Rostás Árpád Magyar Örökség és Pro Architectura díjas restaurátor és vándorasztalos mellett. Van még két hely az autómban, akinek van kedve, csatlakozzon.

Szóhoz sem jutottam örömömben, amikor lapunk főszerkesztője odajött az íróasztalomhoz, és közismert kalandvágyamra alapozva elmesélte, hogy a XIX. század második felében épült remekmű díszes, fából kialakított belsőépítészeti együtteseinek restaurálásához önkénteseket keres a nemzet asztalosa, s ha érdekel, továbbítja nekem a meghívót az ingyenes asztalos-restaurálás-faszobrászat szaktáborba. 2023 február végéig szeretettel várunk mindenkit egy szabadon választott héten, hogy betekintést nyerhessen egy kastély restaurálásának titkaiba. Szállás és napi három étkezés ingyen biztosított Válaszúton a Kallos Alapítványnál. A kastélyban napi kb. 8 órán keresztül együtt dolgozunk a kastély faelemeinek restaurálásán, ezenfelül akinek marad energiája, önállóan elmehet erdélyi nevezetességeket látogatni. Végzettség, előképzettség nem feltétel. A helyszín építési terület, így elsősorban 16 év feletti fiataloknak és felnőtteknek javasoljuk. A kastélyról bővebben: elherdaltorokseg.blog.hu. Persze hogy érdekelt, s azon nyomban megírtam a jelentkezésemet, melyre még aznap pozitív visszajelzést kaptam, s a családom is belenyugodott, hogy a téli szünidőt bizony Válaszúton töltjük.

Rostás Árpáddal azóta folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Közvetlen, lelkes, alázatos, elhivatott, hatalmas tudású és magával ragadó beszédű, aki a régi értékek megmentésére tette fel az életét. Maradandót szeretnék alkotni. Szeretnék a Magyar Művészek nagy táborába tartozni, munkáimmal és szakértelmemmel. Szeretnék minél több műkincset megmenteni, a szakma szeretetét visszahozni az Emberiségnek. Nagyon nagy szavak, de hiszem, vallom, hogy mindezt meg tudom valósítani Isten szeretetével… — írja önmagáról a hagyomanyorzes.eu oldalon. Rengeteg fotót kaptam tőle az egy évvel ezelőtt kezdődött restaurálási munka folyamatairól, melyben azóta félszáznál is több önkéntes, túlnyomórészt anyaországiak, illetve erdélyiek vettek részt a mester mellett. A tervek szerint jövő év márciusára végeznek, így a tél végéig még bárki jelentkezhet.

— Érezzék azt, hogy nekik is fontos ez a kastély, nem csak nekem. Nem baj, ha nem szakemberek, nekem bőven elég, ha beleteszik a szívüket. Nagyon sok apró, aprólékos munka van, melyet örömmel lehet csinálni, és annak is örülök, ha valaki asztalosként tanulni szeretne tőlem — fogalmaz. — Én egy véletlen folytán kerültem ide, több megkeresést is kaptam, miután Erdélyben nem akadt gazdája a restaurálásnak, bár rengeteg a jó szakember, nagyon jó faragók, asztalosok vannak itt. Azt tudni kell, hogy a restaurálás nem felújítás — restaurálás során a korhű állapotot kell visszaállítani, a korszaknak megfelelő technológiával dolgozva. Amikor végül eljöttem a helyszínre, s beléptem, körbenéztem, azt kértem, adjanak nekem tíz percet, mert a régi mesterhez szeretnék imádkozni, megengedi-e, hogy hozzányúljak a munkájához. Miután imámban megerősített, csináltam egy próbatisztítást, és visszahívtak, hogy jó lenne, ha folytatnám a munkát, és végül igent mondtam. Ez egy nagyon gyönyörű épület, Erdély legszebb kastélya. Nekem pedig a szívügyem, és azt gondolom, az egész magyarságnak a szívügye kell hogy legyen ennek a műemléknek, örökségünknek a megmentése, amelyet Bánffy Ádám ránk hagyott a csodálatos munkájával.

A válaszúti Bánffy-kastély előzményeiről keveset tudunk, ám történelmi források szerint valószínűleg az 1770-es években készülhetett el, akkor egy földszintes épület lehetett, néhány szobával, illetve az emeleten volt egyetlen helyiség. A XIX. század elején itt tartották a vármegye gyűléseit, ekkor báró Bánffy György tulajdonában volt. Az 1848—1849-es szabadságharc során megrongálódott, és a következő tulajdonosa, báró Bánffy Albert kezdte el felújíttatni. A legjelentősebb átalakításon 1875 és 1887 között esett át, amikor báró Bánffy Ádám kezdett el a kastélyon munkálkodni — olvasható a Maszol.ro portálon az Erdély legjei — Kolozs megye: a válaszúti Bánffy-kastély című írásban. Ebből megtudhatjuk, hogy a kastély fából faragott berendezési tárgyait túlnyomórészt — a parkettet, a falburkolatot, a kazettás mennyezetet, a díszes ebédlőszekrényt stb. —, valamint az ebédlő fő ékességét, a zöld mázas cserépkályhát Bánffy Ádám készítette.

Rostás Árpád több mint kétszáz kastély restaurálásában vett részt, az ő munkája az országház faburkolata, a versailles-i kastély parkettája, konzolasztala és tükre, a Louvre ablaka, a Vatikánban is kapott restaurátori megbízást, két bölcsőt készített az angol királyi családnak, a somogyvári Széchenyi-kastély lépcsőházát az ott élő állami gondozott és sérült gyermekek bevonásával restaurálta, s jelenleg a három éve tűzvész pusztította Notre-Dame felújítására készül. Cigány származása s elhagyott csecsemőként hányatott gyermekkora egész létét, munkásságát meghatározza, fontosnak tartja, hogy tudását továbbadja az utókornak, elsősorban a hozzá hasonló sorból származó gyermekeknek: táboraiban gyermekek ezrei ismerkedhettek meg az asztalosmunka szépségeivel, és megtapasztalhatták, hogy van kiút a kilátástalanságból, munkával és szorgalommal lehet boldogulni.

— Az intézeti évek meghatározóak voltak életemben. Ballagás után ott kezdtem el az asztalosszakmát, alig két hónapja tanultam, amikor a mesterem kiemelt az osztályból, és maga mellé vett. A szakmunkásképzőben valósággal beleszerettem az asztalosságba. Jól ment a dolog, nyertem egy csomó szakmai versenyt. Amikor felszabadultam, nyakamba vettem az országot, hogy régi mesterektől tanuljak, előfordult, hogy parkban, erdőben, kukoricásban, focipályán vagy gyalupadon aludtam. Általában ennivalóért dolgoztam, habzsolni csak a művészettörténeti könyveket tudtam. Tizenhat éven át a leghíresebb mesterek keze alatt dolgoztam, mindenhol próbáltam ellesni a kunsztokat. Aztán nekivágtam a nagyvilágnak. Külföldi asztaloskarrierem úgy indult, hogy egyik ismerősöm révén Franciaországban egy kastélyfelújításra jelentkeztem, bár a nyelvet nem beszéltem, de megcsináltam, a híre pedig hamar elterjedt, majd egyik munka jött a másik után. A Jóisten adta a lehetőséget, én a Jóistennek köszönöm, meg a Szűzanyának, az angyaloknak, a szenteknek — nem tudok mást mondani.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..