Tarr Zoltán a tolerancia és a kultúrák közötti megértés érdekében folytatott párbeszédről szóló konferencián rámutatott, a békéhez nem az kell, hogy egyformák legyünk, hanem inkább az szükséges, hogy identitásunk megőrzése mellett megtanuljunk együttműködni egymással.

Fotók: MTI/Bodnár Boglárka

Fontos lenne, hogy a párbeszéd ne az utolsó lépés legyen egy válság lezárásában, hanem inkább az egyik első lépés abban, hogy elejét vegyék a konfliktusoknak - fogalmazott, hozzátéve, hogy a békéhez vezető út nem egyszerűen politikai út, hanem az oktatást, a kultúrát, a tudományt és a művészeteket is érintő folyamat.

A miniszter kiemelte: a béketeremtés felé mutató párbeszéd terén a civil társadalom elengedhetetlen partner, mert az oly módon tud közösségeket elérni és bizalmat építeni, ahogyan arra az állam nem képes.

A béke nemzetközi napja alkalmából Magyarországon rendszeresen tartanak a témával foglalkozó konferenciákat. Az idei UNESCO-rendezvény fókusza a párbeszéd és a cselekvés a tolerancia és a kölcsönös megértés erősítése érdekében. A jelenlegi, erősen megosztott világban a párbeszédet a béketeremtés tudatos eszközeként kell használni - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Tarr Zoltán felidézte: tavaly volt a 80. évfordulója annak, hogy az ENSZ Alapokmányában megfogalmazták azt a történelmi elköteleződést, hogy a második világháború utáni generációkat meg kell óvni a háborúk borzalmaitól. A világszervezet alapítóeszméje ma is kiemelten aktuális. A multilaterális együttműködés gyengülése közepette különösen fontos lenne megerősíteni azokat a tényezőket, amelyekkel elejét lehet venni konfliktusoknak - mondta a miniszter.

„A háborúk az emberek fejében jönnek létre, így a béke védelmét is az emberek fejében kell kialakítani” - idézett a miniszter az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) alapeszméjéből. Az UNESCO megalakulásakor abból indultak ki, hogy a békét nem lehet kizárólag a politika és a gazdaság terén megteremteni, ahhoz szükség van az oktatásra, a kultúrára, a tudományra és a kommunikációra is.

A kultúrára a „soft power” egy formájaként is tekinthetünk, amely fontos forrása lehet a bizalom újraépítésének, a béke megteremtésének és fenntartásának, illetve a konfliktuskezelésnek - fejtette ki a miniszter.

Ennek kapcsán Tarr Zoltán szólt arról, hogy nemrég Kárpátalján civil szervezetek képviselőivel találkozott, és olyan projektekről is tájékozódott, amelyekbe művészeket vontak be a világ minden tájáról azzal a céllal, hogy műalkotások révén igyekezzenek közösen kifejezni a háború szavakkal nehezen leírható borzalmait és fájdalmait, illetve tanulni egymástól és közösen gondolkodni arról, hogyan lehet túljutni a háború traumáján.

A miniszter szerint a kulturális, illetve a kultúrák közötti párbeszéd során az emberek képessé válnak meghallgatni egymást, és felismerni a köztük lévő különbségeket anélkül, hogy ez megosztottságot teremtene.