A találkozó részvevőiTanácskozásra gyűltek egybe Székelykevén a dél-bánsági magyar művelődési egyesületek képviselői. Az újonnan megalakult egyeztető bizottság tematikailag módfelett sokrétű első szakmai eszmecseréjén nemcsak a magát képviseltető Fejértelep, Hertelendyfalva, Pancsova, Toron...
A találkozó részvevői |
Tanácskozásra gyűltek egybe Székelykevén a dél-bánsági magyar művelődési egyesületek képviselői. Az újonnan megalakult egyeztető bizottság tematikailag módfelett sokrétű első szakmai eszmecseréjén nemcsak a magát képviseltető Fejértelep, Hertelendyfalva, Pancsova, Torontálvásárhely és Sándoregyháza, illetve a házigazdák magyarságának égető kérdéseire igyekezett választ találni, hanem azon településekére is, amelyeknek a képviselői ezúttal nem lehettek ott. A tanácskozás moderátori szerepét Szablyov István tanár úr, a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek szemléi megszervezésének helybeli oszlopos tagja vállalta magára, négy napirendi pontra helyezve a hangsúlyt. A szemle dátuma május 21-ei keltezéssel került be az idei eseménynaptárba, aminek a megszokott tanácskozáson kívül a kilátásba helyezett március végi előtanácskozás is a hírnöke lesz. A térség magyarságának oktatási gondjairól a megbeszélés szerint a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskola igazgatója, Salamon Géza készít beszámolót, Kovács Antal a művelődési szférát veszi nagyító alá, Szatmári Mihály, a Székelykevei Igaz Szó havi lap főszerkesztője a tájékoztatási problémákról, illetve azok áthidalásáról készít összefoglalót. A nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Tanács szakemberének a tájékoztatójára számítanak. Szablyov tanár úr bizakodó hangnemben egyúttal történelmi pillanatnak is nevezte ezt a kezdeményezést, hiszen a tanulmányok nyomán végre az MNT is áttekinthető képet kaphat a régió évtizedeken át nem adekvát módon orvosolt gondjairól. Felszólító módban hangzott el viszont, hogy a szólamok helyett a dél-bánsági magyarság megmaradása érdekében végre konkrét tettekre és felelősségvállalásra is szükség lenne! Ehhez az aktív nyelvhasználat lehetővé tétele és gyakorlása ugyanúgy hozzátartozik, mint az iskolai anyanyelvápolás ''visszahonosítása” vagy a (gyermek)kórusok revitalizációja. Szőnyegre került továbbá a régióban régi álomként dédelgetett szórványkollégium életre hívása. A menthetőt menteni kell, ehhez nem fér semmi kétség! A kérdés csupán ennyi: hogyan? A hozzászólók által vázolt, a témába szervesen illeszkedő településenkénti specifikumok erre egyértelmű választ nem adtak!
Az viszont máris biztosra vehető, hogy kísérőrendezvényekben az idei XXII. szemle sem szűkölködik majd. A kézimunkázók kiállításáról a helyi Szalmaszál ME keretében működő Varrócska kézimunkacsoport gondoskodik Kiss Teréz koordinálásával. Az idei szemlén alkalom lesz a székely kapuk bemutatására, valamint a regionális tájház felavatására is. Mivel az ötletadók szerint nemcsak ''székeli” vonatkozású, múltidéző tárgyak, eszközök, különböző szerszámok kerülnének oda, az 1900-as évekből való tárgyak begyűjtésére szóló felhívás máris átlépte a falu határát! A lazább ütemű programsémát szorgalmazók végezetül az ún. emberséges időtartamú színpadi fellépések előnyére is rámutattak, több időt követelve az oldottabb hangulatú társalgásnak is.