A tanácskozás után elvi megállapodás született, melyet Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke látott el kézjegyével, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője pedig az elkövetkező időszakban írja alá. A rendezvényt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Tanács szervezte meg.

A jelenlévőket elsőként dr. Sarnyai Zoltán, a házigazda Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont igazgatója köszöntötte, majd Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke szólt hozzájuk.

— A vajdasági magyar politikum folyamatosan arról beszél, hogy képzési rendszerünket hogyan tartsuk talpon, hogyan védjük meg azoktól a mozgásoktól, amelyek az átalakulás során veszélyeztetik. Számítani lehet rá, hogy Szerbiában az elkövetkező időszakban átalakul az oktatási rendszer. Az oktatással kapcsolatban a legnagyobb feladat a minőségnek, a szellemiségnek az ügye, a magyar szellemiségű oktatás, a jobb minőségű magyar oktatás kérdése. Ez az MNT most induló ciklusának az egyik fő feladata, és ebbe illeszkedik bele a szakképzés kérdése. Elhangzott, hogy a középiskolába iratkozók jelentős hányada három- vagy négyéves szakiskolában folytatja tanulmányait. A mi érdekünk, hogy a gyerekeink a magyar szakképesítésből magas színvonalú tudás birtokában kerüljenek ki. Egy olyan versenyképes tudás birtokában, amely a munkaerőpiacon előny számukra — mondta Pásztor.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az első ilyen együttműködési megállapodás február 18-án Beregszászon született meg.

— Fontos, hogy nemcsak Magyarországon, hanem minden magyarok által lakott régióban felhívjuk a figyelmet a szakképzés fontosságára. Hogy a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, ahhoz jól teljesítő magyar gazdaságokra, magyar gazdasági vállalkozásokra van szükség, ehhez pedig hozzá kell tenni a magyar szakképzést, hiszen ezek a magyar gazdaságok magyar családoknak, magyar fiataloknak alapozzák meg a jövőjét — emelte ki Potápi.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, hogy távlatban való gondolkodásról van szó az anyaország segítségnyújtásával és támogatásával, arról a lehetőségről, hogy az óvodai, a kisiskolai és a felsősök éve után a középiskolai képzésen belül már sokkal konkrétabb, kézzelfoghatóbb eredményekben csúcsosodjon ki az együttműködés.

— A munkanélküliség, a gazdaságfejlesztés, a szülőföldön való maradás kulcsszavak, melyek meghatározzák az együttműködés lényegét. Az elképzelésünk szerint elsősorban a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a vendéglátóipar felé fordulva kell megszervezni a szakképzést. A jövőben tanműhelyek fejlesztésével, szakiskolák innovációjával, többirányú, közvetlen kapcsolat építésével szeretnénk kiteljesíteni ezt a munkát — mondta Hajnal.

Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a magyarországi tanüzemekben, tangazdaságokban az itteni fiatalok gyakorlaton vehetnek részt, a magyarországi szakemberek pedig átadják a tapasztalataikat az ittenieknek.

A kerekasztal-megbeszélésen Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címmel tartott előadást, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója pedig az intézet által végzett kutatásokról szólt. Ezután a magyarországi vendégek agrárszakkönyvekből álló csomagokat adtak át a magyarkanizsai és a topolyai mezőgazdasági középiskola igazgatójának, Sarnyai Zoltánnak és Tóth Tibornak, majd a vendégek meglátogatták a magyarkanizsai tangazdaságot.

Szabó Attila felvételei