Kétszeres ünnepet ültek Versecen földanya (szeptember) havának tizennegyedik napján.

Az első helyszín a város fölötti várhegyen lévő Szent Kereszt-kápolna, továbbá annak kálváriája volt, ahol magyar, horvát és német nyelvű keresztúti ájtatosságra gyűltek egybe a városból és vidékről idezarándokló katolikusok, illetve a svájci Bázel városából érkező testvérközösség képviselői. 

Szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe — Az ünnepnap időszámításunk szerint 628-ban állandósult, Herakliosz bizánci császárnak, a Keletrómai Birodalom uralkodójának rendelete szerint. Örömére és tiszteletére annak, hogy Bizánc uralkodójának hadai diadalt arattak a betolakodó perzsák fölött, illetve visszaszerezték Krisztus urunk keresztjének darabját. Ezen ereklyét, melyet Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja talált meg annak idején, korábban Jeruzsálemben őrizték.

A második helyszínt viszont már odalent, a hétvégi szüreti vigasságra hangolódó kisváros központjának, további állagmegőrző restaurálás alá helyezett kéttornyú templomában jegyezhettük.

Az ünnepi szentmisét Msgr. dr. Német László SVD belgrádi metropolita érsek, Msgr. dr. Felix Gmür bázeli, Msgr. Böcskei László nagyváradi, valamint Pál József-Csaba aktív és Msgr. Martin Roos nyugalmazott temesvári püspök atyák (kon)celebrálták, a prédikáció pedig a János szerinti evangéliumnak ehelyt is három nyelven megidézett szavaira („Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa” — Jn3) épült.

A verseci és a bázeli plébániák egyébként ebben az esztendőben ünneplik testvérkapcsolatuk fennállásának kereken három évtizedre visszatekintő évfordulóját.