Játékos feladatok — német nyelven

Immár tizedik alkalommal rendezték meg a német nyelvi tábort, mely nagyon jó és hasznos nyári program, hiszen a jelenlévők intenzíven tanulnak, mégpedig játszva, beszélgetve. Az iskola két német szakos tanárnője, Lóczi Valéria és Koppi Juhász Gabriella foglalkozott a gyerekekkel.

A szünidőben is jó németül tanulni

— A tábor lényege, hogy játékos módon tanuljanak a diákok valami újat az iskolai tudásuk mellé — mondta Koppi Juhász Gabriella. — Az idei tábor négy napig tartott, 25 gyerek vett részt a munkában, mi pedig minden napra különböző programot terveztünk. Az első napon ismerkedési játékokkal szórakozhattak a fiatalok, majd kirándultunk Adára, a harmadik napon Nagybecskerek nevezetességeit jártuk körbe, ellátogattunk a városházára. Sok gyerek nem tudta, hogy itt valamikor németek is éltek, így alkalmuk nyílt a történelmi archívumban megtekinteni a német nyelvű kiadványokat, végül filmnézéssel koronáztuk meg az együttlétet.

A német nyelvi táborban mindig vannak visszatérő diákok, de olyanok is, akik először vállalkoznak az új ismeretek szerzésére. A tanárnőket jó érzés töltötte el ezúttal is, amikor a programok közben fel-felkiáltottak a gyerekek, hogy ezt már tanulták és tudják is. A játékos beszélgetések, feladatok azok, amelyekkel a gyerekek gyarapítani, csiszolni tudják a nyelvtudásukat.

Az egyik résztvevő, a torontálvásárhelyi Bakator János Gábriel elmondta, ő rendszerint a dédnagyapjával szokott németül beszélgetni, aki német származású. Időnként a németországi rokonokkal is értekezik, és az édesapjával úgy tervezik, tesznek majd egy látogatást náluk. Egyébként a tábort nagyon jónak találta, hiszen sok új ismeretet lehet szerezni. Ugyanilyen véleménnyel volt Juhász Béla is, aki először jelentkezett a táborba, és egyáltalán nem bánta meg, mert jókat szórakoztak, játszottak, beszélgettek, és a kirándulások idején is a német nyelven volt a hangsúly. Sok olyan szót tanultak meg, amely a mindennapi életben is hasznosnak bizonyul.

Csoportkép a némettáborból

Magolás helyett gondolkodás

A muzslyai iskola nyolcadik alkalommal adott otthont a logikai tábornak, a gyerekek Bánát magyar tannyelvű iskoláiból érkeztek. Összesen 32-en voltak a táborban, 24-en vidékről jöttek. 

— Foglalkozások vannak délelőtt és délután is, nyolc tanár dolgozik a gyerekekkel, és négy középiskolás diák is besegít. Itt vannak velünk a hagyományápolók amatőr szakácsai, akik főznek nekünk ebédet, vacsorát. A résztvevőknek van szabadidejük is, de szinte még azt is úgy töltik, hogy vagy sakkoznak, vagy próbálnak szorobánozni, vagy kvartóznak, meg különféle logikai játékokkal szórakoznak — mesélte Molnár Attila, az iskola igazgatója.

Bíró István nyugalmazott matematika szakos tanár, az egyik fő szervező kiemelte, több mint tíz éve vendégként fogadták Mózes Krisztiánt, a magyar Mensa tagját, aki egy foglalkozáson bemutatta az Elekes Sándor által előkészített tehetséggondozó programot.

Foglalkozás a logikai táborban

— Nagyon megtetszett ez a program, és meghívót kaptam a Mózes Krisztián által szervezett visegrádi logikatáborba. Örömmel vettem részt rajta, és az első perctől kezdve végig mindent jegyzeteltem, mert szerettem volna arra a mintára itt is megszervezni a logikatábort. Nekünk persze nem olyanok a körülményeink, mint Budapesten, sokkal kevesebb játékunk volt, de szerényebb eszközökkel is meg tudjuk csinálni. A tábornak és az Elekes-féle elképzelésnek is az a lényege, hogy a gyerekeket visszafordítsuk a gondolkodás világába. Köztudomású, hogy a tantárgyak évről évre bővebbek, rengeteg lexikális anyaggal próbáljuk megtömni a diákok fejét, és ez a magoláshoz, a kampányszerű tanuláshoz vezet. Egy hét alatt bevágják azt, ami a felmérőre kell, megírják, és lehet, hogy már egy-két hét múlva el is felejtik az egészet, nem marad meg bennük a tudás. Mi vissza szeretnénk fordítani ezt a folyamatot, hogy a gyerekek kezdjenek el logikusan gondolkodni, józan paraszti ésszel. Olyan játékos feladatokat gondoltunk ki, amelyek csak részben kötődnek a tananyaghoz, de a megoldásukhoz gondolkodásra, leleményességre, talpraesettségre is szükség van.

Bíró István és a logikai tábor résztvevőinek egy csoportja

Gabona Ferenc volt az egyik tanár, aki foglalkozott a gyerekekkel. Megerősítette, hogy a logikai tábor nemcsak matematikai feladatokról szól, hanem arról is, hogy a gyerekek találkozzanak.

— Kirándulást is szervezünk számukra, és elmondhatom, hogy lelkesedve fogadták az ötletet. Különösen az osztályom, mert amikor elmondtam nekik, hogy van egy ilyen lehetőség, 5-en is jelentkeztek, itt vannak, és élvezik a tábort. A gyerekeknek a fantáziáját és a kreativitását is megmozgatjuk ezen a témafeldolgozó forgószínpadon, és látom, hogy tetszenek nekik a feladatok.       

Néhány diák véleménye pedig így hangzott:

— Szerintem nagyon érdekes a tábor, főleg, hogy így az iskolában tudunk aludni. A feladatok érdekesek, egy kicsit el kell rajtuk gondolkodni, mert nehezebb feladatok is előfordulnak.

— Nekem az érvelési feladatok tetszettek a legjobban, mert ott beszélni kell, én pedig nagyon szeretek beszélni. Azért ott is vigyázni kell, hogy mit mondunk, mert szavazással játszottunk. Ha nem jól fogalmaztad meg a kis beszédedet, akkor kiszavaznak, és nem jutsz tovább.

— Én az idén vagyok először a táborban, és nagyon tetszenek a matekfeladatok, új játékokat tanulunk, mint például a szorobán, melyről eddig nem hallottam. Magyar nyelvi feladatokkal, informatikával meg robotikával is sokat foglalkoztunk. Mindegyik logikai feladat, ezért nem kell sokat számolni.  

Summa summarum: a muzslyai iskolában megrendezett két tábor egyaránt jó szórakozást, kikapcsolódást, de tanulást is nyújtott. Jövőre is lehet rá számítani!

Csoportkép a logikai táborból