A korábbi évek hagyományát folytatva a rendezvénysorozatot augusztus 21-én kiállítással nyitották meg a Dobó Tihamér Képtárban. Az összeállítás, melynek címe „Világéletemben fonytam a vesszőt…”, a martonosi kosárfonóknak állít emléket. A martonosi Mortinus Faluvédő Egyesület és a Testvériség Művelődési Társulat Simon Mihály kosárfonómester hagyatékából és a Martonosi Digitális Fotóarchívum anyagából készített gyűjteményes kiállítása szeptember 3-áig látogatható.

Kenyérszentelés

Augusztus 22-én az újkenyeret először a katolikus Szent Őrangyalok-, majd a pravoszláv Szent Mihály arkangyal templomban szentelték meg.

A nagyszínpadon az első zenei fellépő a szabadkai ContraBayando együttes volt, majd A legszebb kenyér verseny nyerteseit hívták a közönség elé. A folytatásban a köszönőlevelek átadása következett azon gazdáknak, akik búzafelajánlást tettek, és hozzájárultak a Magyarok Kenyere program megvalósulásához.

Az újkenyeret Palatinus István plébános áldotta meg. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa Község polgármestere ünnepi beszédét a következő gondolattal kezdte: „Meg kell értsd a múltat, hogy jól élhesd a jelent, és széppé tedd a jövőt.” Szent István cselekedeteinek méltatása után arra tért ki, hogy a világjárvány ugyan még nem múlt el, de már tanulhattunk belőle.

— A saját bőrünkön tapasztaltuk meg az összefogás és az összetartás erejét. Rá kellett jönnünk, hogy mindannyian tudunk segíteni, felfedeztük, kire számíthatunk a bajban, és azt is, hogy életünkben semmi sem evidens, mindent meg kell becsülni, őrizni. A családot, a szabadságot, az egészséget és a közösséget is. Nem szabad elherdálnunk azt az ezeréves örökséget, amelyet kaptunk, mert mi, magyarkanizsai, vajdasági magyarok tudjuk, hogy összetartozunk, Szent Istvánhoz tartozunk, és a földhöz, ahol a gyökereink vannak.

Családi délután

Hangsúlyozta, az anyaország nemzetpolitikai programja az elmúlt években is erős támaszunk volt, és ez számunkra a segítő jobb a szülőföldön való megmaradáshoz, illetve a vajdasági magyar közösség fejlődéséhez. A nyitógondolatra visszatérve reményét fejezte ki, hogy a múlt tanulságai és a jelen tapasztalatai alapján a jövőt széppé tudják tenni, olyanná, amelyben érdemes családot alapítani, dolgozni, közösségi szerepet vállalni.

Fejsztámer Róbert ünnepélyesen megszegte az újkenyeret, majd az első szeletet a népnek ajánlotta fel, a másodikat azoknak, akik szülőföldjüktől távol élnek, a harmadikkal pedig azokra emlékeztek, akik már nincsenek közöttünk.

Az est fénypontja a Zenevonat szuperkoncertje volt, az LGT sztárjaival, Karácsony János — James gitárossal és Solti János dobossal. A kiváló hangulathoz Heincz Gábor — Biga és Veres Mónika — Nika, valamint az Abrakazabra zenekar is nagymértékben hozzájárult. A jól ismert LGT-slágereken túl azok a szerzemények is felcsendültek, amelyeket a zenekar tagjai a korszak nagy előadóinak írtak. A formáció először lépett fel Vajdaságban. 

A fergeteges koncert a Miénk itt a tér című dallal fejeződött be, majd a programot tűzijáték zárta.

Az újkenyér megszegése  (Puskás Károly felvételei)