Valahogy nem tudom megérteni, mire jó a vasutakkal való szórakozás olyan körülmények közepette, amikor az egész szerbiai hálózat voltaképpen a csőd szélén áll. A minap épp akkor került kezembe az egykori Jugoszlávia utolsó vasúti menetrendje, amikor a médiumok a SzegedHorgosSzabadkaBácsalmás-Baja vonal újjáépítéséről cikkeztek, beszéltek és mutattak be képeket, mégpedig egy Újvidéken rendezett nemzetközi tanácskozás nyomán. Ezen nemcsak a DunaKörösMaros-Tisza eurorégió fejlesztésében érdekelt emberek (szerbek, magyarok, románok, horvátok) vettek részt, hanem dániaiak is. Az utóbbiak, úgy érzem, azzal a céllal, hogy a dolognak súlyt adjanak, vagy mert majd olyan technológiát alkalmaznak az építéskor-kiegészítéskor, hogy a vonatok ezen a vonalon 160 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozhassanak. Igaz: majd csak ennek az évtizednek a végén.
Ugyan, kérem szépen! Én magam, és meggyőződésem szerint a vasúton utazók is megelégednének azzal a sebességgel, amellyel a múlt század kilencvenes éveinek háborúit megelőző időkben haladtak a vonatok. Legalább itt legyen ez elérhető, a Vajdaságban, melynek akkor önálló vasúti vállalata volt, s igyekezett a síneken való közlekedésnek a kényelmét, gyorsaságát, sűrűségét és sebességét legalább a közép- és dél-európai színvonalon tartani. Mert amióta miloševićék államosították, azaz Belgrád tulajdonába és fennhatósága alá helyezték ezt a rendszert, azóta fokozatosan, de sajnos elég gyorsan leépült. Ezért ma már az úgynevezett gyorsvonatok egy egész órával hosszabb ideig teszik meg az utat Szabadkától Újvidékig, Belgrádig pedig másféllel! A személyvonatokat említeni sem érdemes, mert amellett, hogy ritkán sikerül nekik az útjukat menetrend szerint megtenniük, a hosszú menetidőn kívül a 30-40 perces késésük is gyakori. Arról nem is szólva, hogy az egykor jól működő vonalakon megritkították a járatokat, s egyik-másik vonatot el se indítják.
Jut eszembe, hogy pár évvel ezelőtt (akkor is az esedékes választások előtt), hasonló csinnadratta volt hallható a SzegedNagykikindaZsombolya-Temesvár vonal újjáépítéséről és korszerűsítéséről. Ezt akkortájt olyan biztosra vették, hogy szegény kikindaiak belefogtak állomásuk korszerűsítésébe, csinosításába, nem sajnálva se pénzt, se fáradságot. Mert ugyebár nem szégyenkezhetnek a sok külföldi utas előtt, ha például újra indítják az egykor itt is megálló Simplon-Orient Expresszt meg várhatóan még néhány nemzetközi gyorsjáratot. Merthogy - s ezt akkoriban nemcsak magyarok hangoztatták, hanem szerbek is - az I. világháború előtti Magyarországnak ez volt hosszúsága tekintetében az első fővonala. A város lakosságát pedig az a nagy megtiszteltetés érte, hogy amikor Törökországból hazahozták Rákóczi fejedelem földi maradványait, vonata megállt az indóház előtt, ahol pompás ünnepség keretében a város jelesei, magyarok és szerbek egyaránt, lerótták kegyeletüket a nagy szabadságharcos előtt. Ebben a tervben az is benne szerepelt, hogy a munka folyatásaként korszerűsítik a NagykikindaBeodraCsókaZenta-Szabadka vonalat, tehát újra indítható lesz az ezeken a helységeken áthaladó egykori Bukarest-Zágráb nemzetközi gyors.
Nos, ebben a SzegedSzabadka-Baja tervben, mint mondták, nagy szerepe lesz a Fekete-tengert az Adriával összekötő vonalnak is. Régóta bizonyított tény ugyanis, hogy a vasúti áru- és személyszállítás feleannyiba kerül, mint teher- és társas gépkocsin. Jelenleg a két tenger között kamionok szállítják az árut, személyszállítás pedig nincs. Noha volt. Egykor Erdély északi részéből az Adria felé tartó vonatok Kolozsvár, Nagyvárad és Arad érintésével, a déliből pedig Brassó, Nagszeben, Temesvár és Kikinda érintésével jutottak el a minap beharangozott pályára. Szabadkán csak a nagyon idős emberek tudják, és azok, akik ezzel passzióként foglalkoznak, hogy a teljesen elhanyagolt ''bajai vonal”-on több vonat robog át, mint a budapestszabadkaújvidékin...
Érdekes, hogy nem állt le teljesen a forgalom az itt szóba került útvonalakon az I. világháború után. A II. után sajnos az úgynevezett szocialista országok zárlat alá helyezték Jugoszláviát, tehát megszűnt Magyarország és Románia felé a vasúti közlekedés - amit azóta se állítottak vissza. Sőt nemcsak ezek a féregnyúlvánnyá leminősült vonalak haltak el, hanem további pusztításokat is végeztek az egyes vonalak kifizetődő és veszteséges voltának kiötlői.
Majd egyszer talán unokáinknak több eszük lesz, és a környezetkímélő szempontokat is figyelembe véve felélénkítik a vasutakat.