Szomszédolás a kanyargó Temes mentében

Szomszédolás a kanyargó Temes mentében

Baranda. Határában kanyarog a legbánátibb folyó, a Temes. Közigazgatásilag a falu Ópáva községhez tartozik, mely székhelyét alig tizen-egynéhány kilométer tervezett, de mindmáig be nem fejezett útszakasz választja el Torontálvásárhelytől.

Mottó: „Ha fel akarsz ébreszteni egy alvót, először magadat ébreszd fel!”

A nevezett országúton esőzések után és télvíz idején persze nem igazán tanácsos közlekedni. Feltéve, ha az ember(palánta) nem a vidékre jellemző sárgarépa- és zöldségtermesztési iparág alkalmazottjaként keresi kenyerét és a cigirevalót. Önszorgalomból választott, ún. szomszédoló kalandtúránk napján december 5-ét írtak a kalandáriumok. Bár tény, hogy a jobb emlékezőtehetséggel „megáldott” idősebbeknek egyéb fontos esemény is eszükbe jut(hat)ott eme dátum kapcsán, négyfős nyolcadikos diákcsapatomnak merőben más gondjai voltak. Leginkább azt busulta, bizony kemény dolog lesz odahaza tisztára pucolni a lábbeliket. Máskülönben aligha tesz bele ajándékot a Mikulás. Legfeljebb virgácsot.

O tempora, o mores! Visszapergetve e rendhagyó kirándulás fénybe írt élménykockáit, önkéntelenül szakad fel belőlem a sóhaj. Mennyire más volt minden egykoron! Holott nem százat, csupán tíz esztendőt léptem vissza az időben. Amikor az élő és az élettelen környezet megismerésére és megőrzésére nemcsak elméleti síkon, de gyakorlatban is magától értődő volt serkentő lépéseket tenni.   


Vándor ki erre jársz...


Épült 1950-ben


Ortodox templom a falu központjában


Kis kút, kerekes kút...


Visszatérnek a gólyák


Prágai cégpecsét

A település biográfiája

Baranda és környéke már az ősi időkben lakott hely volt, amit a település közelében fekvő téglaverő telepen gyakran talált edénytöredékek és emberi csontok is igazolnak, nevét pedig 1340-ben említették először oklevelek Berend néven. A Wikipédia megítélése szerint a nevezett településen a  XI. század második felében, az úzokkal és a kunokkal együtt, a dél-orosz sztyeppén feltűnő, és a kijevi Oroszországban is határvédőként telepített berend nép is meghonosodik. Ugyancsak e szerint a forrás szerint Berend  akkortájt  Keve vármegyéhez tartozott, neve pedig egybefonódik a krónikák által is számontartott berendi Bak családdal. Annak tagjai közül ugyanis Berendi Bak János 1451-ben Hunyadi János megbízottja volt Szendrőn, Gáspár pedig 1460-ban Jajcza ostrománál tüntette ki magát. Az 1723—1725. évi gróf Mercy-féle térképen mint a pancsovai kerület települése a lakatlan helyek között volt feltüntetve. 1768-ban a németbánsági Határőrvidék szervezésekor a határőrök vették birtokukba. A mai Baranda 1775 és 1778 között körvonalazódott. A telepesek többsége Nagykikindáról, Melencéről, illetve Szentgyörgyről érkezett, és ebből az okból eredően a falu egyik részét mindmáig Sendurcnak nevezik. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták. A 78 méter tengerszint feletti magasságon levő falu egyébként 52,1 km² összterületű. Továbbá 1544 élő lelket számlál, melynek  0,78%-a, vagyis 13 lakos vallotta magát magyar nemzetiségűnek a legutóbbi népszámlálás alkalmával. Baranda neves szülötte Olga Petrov (1921—1942), az NFH néphős tanítónője. A falu központjában emelt büsztje mindmáig sértetlenül megvan. Egyébként több dél-bánsági településhez/vidékhez hasonlatosan Barandát sem kerülte el a hazai mozimogulok figyelme. Itt forgatták a Visszatérnek a gólyák (Vratiće se rode) című tévésorozatot, a Gólyák a ködben (Rode u magli) játékfilmet, valamint a legelső, 1930. évi uruguayi foci-világbajnokságra kijutó jugoszláv válogatott focicsapat (siker)történetének moziváltozatát.


Virágszirmok decemberben (A szerző felvételei)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink