Szlovénia az éllovas, Kárpátalja a sereghajtó
(Összeállította: Tha)
2014.02.25.
LXIX. évf. 9. szám
Szlovénia az éllovas, Kárpátalja a sereghajtó

A Kárpát-medencei országokban élő újságíró-kollégák segítségével az Eszéken megjelenő Új Magyar Képes Újság nemrégiben érdekes sorozatot közölt. A heti rendszerességgel körbejárt kérdésekre adott válaszokból — hol mekkora az átlagbér, mennyibe kerül egy kiló kenyér, mekkora a rezsiköltség stb. — képet kapunk a régióban élő lakosság életszínvonaláról. Összeállításunkban ezekből az írásokból szemezgetünk.

A fizetések tekintetében a sereghajtó Kárpátalja, ahol az emberek többsége nagyon alacsony átlagbérért, nettó 220 euróért is hajlandó munkát vállalni. Romániában az átlagos kereset 365 euró, Szerbiában országos szinten 391 euró. Persze mi, akik itt élünk, tudjuk, a mindennapok valósága messze elmarad a kimutatásoktól. Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havonta átlagosan 500 eurót vihetnek haza. Szlovákiában ugyan 630 euró az átlagkereset, de a statisztikai adatok szerint a polgárok mintegy kétharmada nem éri el ezt a szintet. Horvátországban 730 euró a hivatalos átlagfizetés, de a foglalkoztatottak legalább felének jóval ez alatt van a havi juttatása, és 900 ezerre tehető azok száma, akik a létminimum alatt élnek. A vizsgált országok közül Szlovénia áll a legjobban, ahol az átlagbérek 990 euróra rúgnak.

A kezdő tanárok Szlovéniában 950 eurót keresnek, Magyarországon 450-et, Kárpátalján (nettóban) 90—180-at. Erdélyben a pályakezdő tanár 155 eurót, a legmagasabb képesítésű pedagógus 355 eurót, az egyetemi professzor 780 eurót kap. Horvátországban az átlagos tanári bér 730, a Felvidéken 560, a Vajdaságban 370 euró.

Az alapélelmiszerek közül Romániában, Magyarországon és Horvátországban is mintegy 80 centet kell fizetni egy kiló kenyérért, miközben Romániában csak a felét keresik meg a horvát átlagbéreknek. Egy kis „számtanozás” után arra juthatunk, hogy Horvátországban egy átlagfizetésből 912 kenyeret, Szlovákiában 480-at, Magyarországon 602-t, Szerbiában 751-et, Romániában 456-ot, Ukrajnában pedig 440-et lehet venni. Ez azonban csak abban az esetben volna igaz, ha mindenki hazavihetné a hivatalosan közzétett havi átlagkeresetet.

A szóban forgó országok többségében a polgárok a bérük felét élelmiszerre költik. A leleményes ember igyekszik ott spórolni, ahol tud, ezért vásárolunk mi főleg piacon és Magyarországon, az anyaországból pedig hozzánk járnak bizonyos dolgokat beszerezni. Arról viszont egyelőre csak álmodhatunk, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan mi is a keresetünknek csupán a 10-15 százalékát költsük a „hasunkra”.

Horvátországban egy átlagos családnak havonta 200 euró a rezsiköltsége, a szlovákiai háztartásoknak az energiára, az internetre és a tévés előfizetésre 170 eurót kell elkülöníteniük. Szlovéniában, ha a fűtéshez, a villanyáramhoz és a vízdíjhoz hozzászámítjuk a szemétszállítást és a hulladékkezelést (15-15 euró), az RTV-előfizetést (12,75), az internet, kábeltévé, telefon esetében a legolcsóbb alapcsomagot (30 euró), és hozzátesszük a legolcsóbb mobiltelefon-csomagot (11 euró), mintegy 274 euróra jön ki a havi rezsi. Szerbiában a víz-, áram- és fűtésszámlákra a bevételek 15,8 százaléka megy el. Romániában például egy két-háromszobás kertes ház tulajdonosának a fűtési szezonban 200 eurós gázszámlát kell kiegyenlítenie.

Horvátországban és a körképben sorra vett legtöbb országban jelentősen visszaesett az új gépjárművek értékesítése, a használtautó-kereskedelem viszont megélénkült. Horvátországban a tavalyi év első felében valamivel több mint 15 300 személygépkocsit értékesítettek, ami 24,3 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Romániában — ahol továbbra is Dacia a vezető márka, a francia Renault tulajdonában lévő gyár a piac 29 százalékát birtokolja — 19 százalékkal csökkent az új autók eladása. Érdekességként elmondhatjuk, hogy Ukrajnában nemcsak az autók ára borsos, hanem az utak is rettenetesen rossz minőségűek. Egy nemzetközi felmérés az országot a világ tíz legrosszabb úthálózatú állama közé sorolta.

Manapság a legtöbb munkahelynél feltételként vagy előnyként jelölik meg a vezetői engedélyt, de a magas üzemanyagárak és képzési költségek miatt egyre kevesebben iratkoznak be a tanfolyamra. Horvátországban egy B kategóriás jogosítvány megszerzése az orvosi vizsgálatokkal, az elsősegély-tanfolyammal, a kötelező 35 órás vezetéssel és a vizsgadíjakkal körülbelül 940 euróba kerül. Szlovéniában viszont, ha elég ügyes valaki, 630 euróból lesz engedélye, Magyarországon pedig 440-ből. Mint tudjuk, most már ránk sem érdemes irigykedni, nálunk is nagyon megdrágult ugyanis ez a szolgáltatás. A legolcsóbbnak továbbra is Románia, valamint Kárpátalja számít, ahol 280, illetve 220 euróból megúszhatják a sofőrvizsgát. 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gazdaság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..