1858 februárjában a franciaországi Lourdes-ben tizennyolcszor mutatta meg magát Szűz Mária a tizennégy éves pásztorlánynak, Bernadettnek. A katolikus hívek kilenc napig tartó imádkozással emlékeztek meg a jelenésekről.
Szajánban a Szent István Kolping Család adott helyet az ájtatosságnak, melyen tizennégy személy vett részt. Az imádkozás a Domonkos Erzsébet tulajdonában levő imakönyvből történt, melynek első oldala egy szép emlékű Mária-tisztelőről szól: „Palatinus Pálné, 1930. Március 28., Szaján, Kertész József nyomtatása, Budapest.”
A közös fohászokat nevezhetnénk szívfohászoknak is, mert mindenki szívből imádkozott, énekelt és könyörgött Szűz Máriához. Ezek nemcsak személyes fohászok voltak, hanem Szajánért, a falu lakosságának a méltó megbecsüléséért, munkájáért és az emberek megtéréséért, Istenbe vetett hitükért is szólt az ima:
Az ájtatosságok végén Kapusi Soós Piroska lourdes-i szentelt vizet hozott, mellyel a jelenlevők megszentelték magukat, ami mindenki számára nagy öröm volt.
A lourdes-i kilenced nagymisével zárult, melyet ft. Király Tibor mutatott be.
A szívfohászokban részt vevő asszonyok fehér virággal és tizennyolc égő gyertyával díszítették fel a Szent István király templom Szűz Mária-oltárát.
A nyitóképen a szajáni Szent István király templom (Commons.wikimedia.org)