Szilveszterezünk, jön a szilveszter, szilvesztereste… Várjuk, fogadalmakat teszünk, bízunk benne, hogy másnap, az új év beköszöntével majd tiszta lappal indulhatunk. És általában megfeledkezünk a névadóról, Szent I. Szilveszterről, az egyházi élet megszervezőjéről, hitvalló életű, történelemformáló pápáról, több bazilika építtetőjéről.
Szilveszter római származású volt, és csaknem huszonkét évig, 314-től 335-ig volt pápa. Elődje, Miltiadész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától. Ezzel vált lehetővé, hogy az egyházban végre szabadon lehessen gyakorolni a vallást. Pápasága során a legfontosabb feladata és teendője az egyházi élet megszervezése volt Rómában.
Érdekesség, hogy a történészeknek mindmáig nem sikerült kideríteniük és pontosan megindokolniuk, miért maradt távol I. Szilveszter pápa arról a két zsinatról, amelyet a császár hívott össze. Nem jelent meg személyesen, önmaga helyett képviselőt küldött. Egyes források szerint azért, mert nem volt szokásban, hogy a zsinatot a világi uralkodó hívja össze, és a pápa óvatosságból döntött úgy, hogy inkább távol marad.
Szilveszter pápa megkereszteli Konstantin császárt — Szent Kereszt-bazilika, Firenze
Más magyarázat szerint hiúságból döntött úgy, hogy nem jelenik meg: Róma püspökeként ugyanis nem volt képes rá, hogy elfogadjon egy olyan zsinatot, amelyen nem Péter utódja, hanem egy világi vezető elnököl. Valószínűleg innen ered, hogy később, egészen a középkor végéig gyakorlatban maradt, hogy a pápa nem vesz részt személyesen a Rómán kívül megtartott zsinatokon.
Szent I. Szilveszter pápától nem maradt fenn írott emlék, és arról sem tudni, hogy tartott-e zsinatot Rómában. Csak halála után száz évvel kezdtek el komolyabban foglalkozni a személyével és a császárhoz fűződő kapcsolatával. Legendák szólnak erről a viszonyról, az egyik ilyen szerint a császár, miután meghódította Rómát, még egyszer üldözést kezdett a keresztények ellen, ezért büntetésként leprával sújtotta őt az ég. Egy éjszaka álmot látott: megjelent neki Péter és Pál, s az apostolok azt mondták, hogy gyógyulást sehol máshol nem remélhet, csak Szilveszter pápánál, aki tud egy csodatévő forrásról, melynek vize meggyógyítja a benne alámerítkezőket. Ám Szilveszter addigra elmenekült Rómából, ezért a császár követeket küldött érte, és amikor visszatért, elkezdte tanítani a császárt a kereszténységről, vagyis a hitre nevelte. Kiszabadíttatta vele azokat a foglyokat, akiket a keresztény hitük miatt börtönöztek be. Ezek után elvezette a császárt a forráshoz, ahol az uralkodó megmerítkezett, majd meg is gyógyult. Hálája jeléül ajándékokkal és engedményekkel halmozta el az egyházat, állítólag egy templom építésénél maga is segédkezett, a saját vállán cipelte a földdel teli kosarakat.
Szilveszter pápáról az V. század óta emlékeznek meg. Ünnepnapját december 31-én tartják, és talán ez a legismertebb névnap mind közül, hiszen az újévhez is kötődik.
A szent pápa szobra a pisai Szent Szilveszter-templom homlokzatán (Illusztrációk forrása: Magyar Kurír)