A miniszterelnöki főtanácsadó szerint az is alapvető elvárás lenne, hogy az őshonos nemzeti közösségeket az érintett államok alkotmányában is államalkotó tényezőként ismerjék el. Megjegyezte: Magyarország szomszédai közül egyedül Szerbiában élveznek ilyen fokú védelmet a magyar és más nemzeti közösségek, míg az EU-tag Romániában vagy Szlovákiában nem.

"Azt szokták mondani, ha valaki nem ül ott az étkezőasztalnál, könnyen a menüre kerülhet. Mi nem szeretnénk a menüsoron szerepelni. Nyilvánvaló, hogy szükség van arra, hogy az etnikai pártok, azok a pártok, amelyek a közösséget képviselik, bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál, mert ez lehetőséget biztosít számukra, hogy a saját érdekeiket is képviselni tudják" - fogalmazott Szili Katalin.

Fotó: MTI/Kátai Edit

Megjegezte: a kisebbségi jogérvényesítés szükséges, de nem elégséges feltétele a parlamenti képviselet.

Ebben az "eszköztárban" fontos a jogszabályi háttér is és közösség egységessége is.

A jogi háttérről elmondta: erre is Szerbia a jó példa, ahol a Vajdasági Autonóm Tartományban valamennyi őshonos nemzeti kisebbségnek megvan a saját nemzeti tanácsa.

"Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen az, hogy a közösségnek milyen jogokat biztosítunk, abban benne van az is, hogy van-e lehetőségük a saját dolgaikról saját maguk dönteni. Például a Magyar Nemzeti Tanács oktatási, kulturális, médiafinanszírozási kérdésekben önállóan dönt, ráadásul sikerült a részarányos foglalkoztatást is elérni" - sorolta a miniszterelnöki főtanácsadó.

A kisebbségi jogok érvényesítésének harmadik eszközeként említett közösségi összefogásra Szili Katalin negatív példaként hozta fel a felvidéki magyarság esetét.

"Szlovákiában 8,5 százalék a magyarság lakosságaránya, de a 2021-es népszámlálás során is, amikor ott egy sajátságos metodika volt - az elsődleges és másodlagos állampolgárság meghatározása - 460 ezer volt a magyar, de az 5 százalékos küszöböt nem tudta elérni a magyarság. Ez pontosan amiatt van, hogy nem tudtunk összefogni, felismerni, hogy a parlamenti képviselet szükséges, bár nem elégséges feltétele annak, hogy a nemzeti kisebbségek jogait biztosítani lehessen. Nem csak az anyaországtól függ az, hogy mi történik" - fogalmazott Szili Katalin.

Kitért arra is, hogy az Európai Uniót csak a nemi, faji, vallási kisebbségek védelme érdekli, az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel pedig nem hajlandó foglalkozni.

"Mi akkor, amikor a határon túli magyar közösségeinkért küzdünk, nemcsak értük küzdünk, hanem Európa azon 50 millió emberéért, akik nemzeti kisebbségi közösségben élnek, bárhol Európában. Tehát teljesen mindegy, hogy hol, akik őshonos nemzeti közösségként saját szülőföldjükön élnek, ő értük is küzdünk. Tehát ez nem kifejezetten magyar kérdés, ez egy európai kérdés" - mutatott rá a miniszterelnöki főtanácsadó.