Testamentom

Szeretnék néha visszajönni még,
Ha innen majd a föld alá megyek,
Feledni nem könnyű a föld izét,
A csillagot fönn és a felleget.

Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk,
Könnyek vizét és a Tisza vizét,
Költők dalát és esték bánatát:
Szeretnék néha visszajönni még.

Ó, én senkit se háborítanék,
Szelíd kísértet volnék én nagyon,
Csak megnézném, hogy kék-e még az ég
És van-e még magyar dal Váradon?

Csak meghallgatnám, sír-e a szegény,
Világ árváját sorsa veri még?
Van-e még könny a nefelejcs szemén?
Szeretnék néha visszajönni még!

És nézni fájón, Léván, Szigeten,
Szakolcán és Makón a hold alatt,
Vén hárs alatt az ifjú szerelem
Még mindig boldog-e és balgatag?

És nézni: édesanya alszik e
S álmában megcsókolni a szivét
S érezni, most is rám gondol szive:
Szeretnék néha visszajönni még!

 (Juhász Gyula verse)

Molnár Zoltán délvidéki színművész melankolikus utazásának részese lehetett 2019. november 30-án a fővárosi (budapesti) publikum. A projektum útra kelése óta számított ötvenegynéhányadiknak.

Az S4-be, vagyis a Háló Közösségi és Kulturális Központba érkező önálló irodalmi est tematikus – vagyis a mindennapjaink legparányibb pórusát is átható, egymással szüntelenül viaskodó, a menni vagy maradni kérdéseket taglaló válogatás gerincét Ady Endre, Juhász Gyula, Jung Károly, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos, Wass Albert... művei alkották.  

Maradni? Menni? Esetleg visszatérni? A közel egyórás varázslat, hangsúlyozott szuggesztív verses összeállításban, a szülőföld szeretetét és az életbe vetett hitet. Továbbá a múltat, az emlékezés elevenségét, illetve a jövőbe tekintést bontakoztatta ki a költészet által. Az est folytatása egy kötetlen társalgásban teljesedett ki. Az előadóművész születésnapjára is hangsúlyt helyezve. Az est (és beszélgetés) moderátora Schön György volt.

Képgaléria!▼