
Máshogyan élünk, mint nagyanyáink, nagyapáink, és nemcsak az életmód változott meg, hanem a minket körülvevő természet is, melynek — valljuk be — nem könnyítjük meg a dolgát.

Aki odafigyel az egészsége megőrzésére, az igyekszik kerülni a mesterséges élelmiszereket, mert tudja, hogy a szervezetet mi látja el energiával, és mi lassítja, hátráltatja. A táplálék mellett ugyanilyen fontos a víz, melyről mindenhol azt olvashatjuk, hogy legyen meg a napi 2 liter bevitel. Miközben egyre többen kiállnak a környezetvédelemért, szomorú azt látni, hogy milyen sokan hordják a palackozott vizet a boltból, mert egyszerűen ihatatlan az, amit a földből nyernek vagy a vízművektől kapnának. A műanyag palackokat újra lehet hasznosítani, és van, aki tesz is ezért, nem emiatt szomorú ez a kép, hanem azért, mert már a vizet, az egyik legelemibb és legfontosabb folyadékot is a boltban kell megvásárolnunk. Nem a kútra, hanem a boltba megyünk érte, van egy kis különbség.
Kislányként imádtam nyáron a locsolócsőből nyelni a hűs vizet, és hiszem, hogy ez a mai gyerekek számára is élvezet, de feltételezem, hogy a fémízű víztől ők is eldobnák a csövet, és már mindjárt oda a nyarak egyik legértékesebb pillanata.
Természetesen számtalan lehetőség közül lehet válogatni a probléma orvoslására, a víz tisztításának többféle módját alkalmazhatjuk, hogy valóban tiszta vizet fogyasszunk, használjunk, de egy kicsit elkeserítő, hogy már ezen is gondolkodnia kell a ma emberének.
Ahhoz, hogy sokáig éljünk egészségesen, szeretnünk kell magunkat, és ehhez a szeretethez bizony az is hozzátartozik, hogy olyan dolgokat adunk a szervezetünknek, amelyekből az építkezni, élni tud. Van, amitől nem védhetjük meg magunkat, de ha lehet, legalább mi ne mérgezzük a saját testünket, mert senki sem szeret sorban állni az orvosnál, főleg nem a járvány időszakában.