A szerb hatóságok értékelése szerint egy esetleges teljes határzár következtében mintegy 10 000 migráns rekedhet Szerbiában. A kormány ezért már most a B tervre készül. Ha bekövetkezik a határzár, az öt szerbiai befogadó állomás kapacitását 150 százalékkal fogják megnövelni, vagyis a jelenlegi 800-ról 1200, majd a második fázisban 3000 fősre bővítik. A menekültügyi bizottság szerint Szerbiába naponta átlagban 2-3000 migráns lép be. Abban az esetben, ha a határok lezárulnak, egészen biztosan új befogadó központokat kell majd létesíteni.

A helyzet súlyosságára az ENSZ is figyelmeztetett rámutatva arra, hogy Görögországba naponta 4000-nél is többen lépnek be, s indulnak északra. Adrian Edwards, az ENSZ munkatársa szerint a krízis fokozódik, ráadásul az európai államok az ezzel kapcsolatos felelősséget egymásra hárítják. A szakértő szerint azzal, hogy Magyarország és Horvátország lezárja a határait, Szerbia nagy bajba kerülhet, mivel az országban nincs kiépített, erős menekültügyi rendszer.

Az új helyzetről a szerb kormány és a biztonsági szolgálatokat koordináló testület is tárgyalt a múlt héten. Ugyancsak ez volt a fő témája Szijjártó Péter magyar és Ivica Dačić szerb külügyminiszter, valamint Nebojša Stefanović belügyminiszter múlt heti megbeszéléseinek. Szijjártó a tárgyalásokon megígérte, hogy Magyarország hajlandó lesz újra megnyitni a horgosi határátkelőt, ha a szerb rendőrség garantálni tudja, hogy megállítja a határátkelőre nehezedő nyomást a migránsok részéről.

— Az európai államfők szeptember 23-ai találkozójára a szerb miniszterelnököt is meghívták — ezt pedig Dačić külügyminiszter jelentette be, miközben Szijjártó Péter sajnálkozását fejezte ki a szerb újságírókat ért horgosi incidens miatt.

Időközben Zoran Milanović horvát miniszterelnök pedig azt jelentette be, hogy országa máris áttért a B tervre. Lezárta a legtöbb szerbiai határátkelőt, ezzel egyidejűleg Szlovénia irányába is megnehezedett a közlekedés, és csak idő kérdése, hogy mikor függesztik fel teljesen. A menekültek Pélmonostor és Zágráb között bolyonganak, Tovarnikban attól tartanak, hogy járvány tör ki, mivel az ottani higiéniai feltételek katasztrofálisak.

— Nem fogjuk többé feltartóztatni a menekülteket. Nem fogjuk összeírni és regisztrálni őket. Megetetjük őket, és továbbküldjük — üzente Horvátország miniszterelnöke, mielőtt a migránsokkal teli első autóbuszokat elindították a horvát—magyar határra. Habár Magyarország az így érkező migránsok egy részét azonnal Ausztriába küldte, akárcsak Szerbia esetében, a magyar—horvát határszakaszon is szintén megkezdte a gyorsan telepíthető drótakadály (GYODA) kiépítését, egy 41 kilométeres szakaszon. Az új „fal” munkálatai 1100 magyar katonával kezdődtek meg, a múlt hétvégére a számuk további 700 fővel nőtt.

— Az EU elhanyagolta a saját határai védelmét, politikusai pedig félnek a nevükön nevezni a dolgokat — mondta a magyar külügyminiszter.

Milanović horvát miniszterelnök igen furcsán indokolta meg országa döntését az azonnali továbbításról:

— Angela Merkel kijelentette, hogy a dublini rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Mi ezért más emberséges módszerekhez folyamodunk, nem azokhoz, amelyekkel a magyarok élnek. Az ügy egyébként sokkal bonyolultabb, az a fő gond, hogy az európai vezetők képtelenek megoldani azt, amit már régen meg kellett volna tenniük: a görög—török határ védelmét.

Amíg Budapest azt állítja, hogy Horvátország nem tárgyal vele, addig zágrábi kormánykörök a Večernje novostinak azt mondták, ez nem igaz, folyamatosan kapcsolatban állnak a magyarokkal.

Időközben egyre többen vélekednek úgy, hogy a magyar, majd a horvát teljes határzár után a menekültek Románia és Bosznia felé veszik az irányt. Szerbia ebben az esetben továbbra is tranzitállomás marad. Radoš Đurović, a menekülteket segítő központ munkatársa szerint Szerbia képtelen a migránsáradat megállítására, ennek oka pedig elsősorban az, hogy a kérdésben Macedónia és Görögország nem működik együtt.

Dragan Mektić bosnyák belbiztonsági miniszter közben azt üzente meg, hogy országa nagyjából 5000 migránst tud befogadni, de ha a nyugati határok megnyílnak, akkor kész korlátlan mennyiségben átengedni a Bosznián áthaladókat.
Ha viszont ez nem történik meg, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a tél beálltával a legtöbb migráns Szerbiában reked.