A nemzetközi szervezetek becslése szerint a nemek közötti bérszakadék világszinten továbbra is körülbelül 20 százalék. Noha már a volt Jugoszláviában is szavatolták a nők munkához és oktatáshoz való jogát, a fizetések vagy a karrierépítés szempontjából a nők mindig elmaradtak a férfiak mögött. A diszkrimináció ugyan mára csökkent, de nem tűnt el. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a férfiak és a nők fizetése között ma is jól látható különbség van: a nők Szerbiában átlagosan mintegy 14 százalékkal keresnek kevesebbet. Tatjana Macura, a nemek közötti egyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter szerint a különbségek a közszférában kevésbé érzékelhetők, a magánszektorban azonban továbbra is jelen vannak. Mint mondta, gyakori, hogy a nők ugyanazon a munkahelyen és ugyanabban a pozícióban alacsonyabb fizetést kapnak, mint férfi kollégáik. A miniszter arról is beszélt, hogy sok nő már az állásinterjúkon is diszkriminációval találkozik. Gyakran kérdezik őket például arról, milyen terveik vannak a magánéletükben, terveznek-e házasságot vagy gyermekvállalást. Ezek a kérdések nyomásgyakorlásnak számítanak, miközben a törvény tiltja, hogy a munkáltatók ilyen jellegű információkat kérjenek. A probléma kezelésére egyre több intézkedés születik: erősítik a jogi védelmet a diszkrimináció ellen, valamint programokkal támogatják a nők gazdasági megerősítését, különösen a vállalkozások indítása és a munkaerőpiaci részvétel terén. Bár az előrelépés már látható, a teljes gazdasági egyenlőséghez vezető út még nem ért véget.

Szalai Attila rajza

A következő tíz év legfontosabb célja a béke és a stabilitás megőrzése

Szerbia jelentős kihívások előtt áll, ezért gyors gondolkodásra, több munkára és stratégiai döntésekre van szükség — hangsúlyozta Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a Szerbia 2030—2035 elnevezésű nemzeti fejlesztési stratégia bemutatásán. Mint kiemelte, a következő évtized legfontosabb célja az ország békéjének és stabilitásának megőrzése lesz. Rámutatott: a gyorsan változó világban elengedhetetlen, hogy Szerbia hosszú távú terveket dolgozzon ki. Hangsúlyozta, hogy az ország fejlődése nem függhet kizárólag attól, hogy éppen ki van hatalmon, ezért szükség van világos stratégiára és konkrét programokra. Vučić szerint a következő évek egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a társadalom alkalmazkodni tudjon a technológiai változásokhoz. Kiemelte a mesterséges intelligencia és a robotika jelentőségét, és emlékeztetett arra, hogy a következő tíz év döntően befolyásolhatja az elkövetkező évszázad fejlődését. Vučić beszédében a globális biztonsági helyzetre is kitért, melyet rendkívül bizonytalannak nevezett. Mint mondta, a világ egy újabb, konfliktusokkal teli korszak elején áll, ezért Szerbia számára kulcsfontosságú a béke megőrzése. Az elnök kiemelte, hogy Szerbia továbbra is ragaszkodik katonai semlegességéhez, viszont együttműködésre törekszik a nemzetközi partnerekkel. Mint mondta, az országnak jó kapcsolatokat kell fenntartania egyebek között Oroszországgal, Kínával és a NATO tagállamaival is.

A stratégia bemutatása során a köztársasági elnök a gazdasági fejlődésre is kitért. Az ismertetett adatok szerint 2012-ben az átlagbér Szerbiában 366 euró volt, míg 2025 decemberében már 1057 euró. A kormány előrejelzése szerint 2030-ra az átlagfizetés elérheti az 1320 eurót, 2035-re pedig az 1700 eurót. A nyugdíjak is jelentősen emelkedhetnek: a jelenlegi mintegy 484 eurós átlagnyugdíj 2030-ra 750 euróra nőhet. A minimálbér a tervek szerint 760 euró lehet a következő évtized elején.