Szerbia uniós és NATO-tagsága egyetemes magyar érdek

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Szerbia uniós és NATO-tagsága egyetemes magyar érdek

Dr. Jeszenszky Géza, Magyarország norvégiai nagykövete és anyaországunk egykori külügyminisztere a napokban, a külföldön dolgozó magyar diplomaták találkozóján Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte az ország negatív külföldi imázsáról, most viszont a volt külügyminiszter válaszol néhány ké...

Dr. Jeszenszky Géza, Magyarország norvégiai nagykövete és anyaországunk egykori külügyminisztere a napokban, a külföldön dolgozó magyar diplomaták találkozóján Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte az ország negatív külföldi imázsáról, most viszont a volt külügyminiszter válaszol néhány kérdésünkre a Hét Nap olvasói számára.
* A nyár elején nevezték ki Magyarország norvégiai nagykövetévé, ezért szinte megkerülhetetlen kérdés Norvégia jelenlegi biztonságpolitikai helyzete az ismert szomorú eseményeket követően. Milyen nyomot hagyott a norvég társadalomban a közelmúltban lezajlott véres merénylet?
- Ha a merénylő egy iszlám fundamentalista lett volna, ahogy kezdetben feltételezték, akkor érthető lenne a félelem az ismétlődéstől vagy annak kísérletétől. Mivel Breivik egy eltorzult gondolkodású színtiszta norvég, a tragikus eset egyszeri szörnyű tettnek tekinthető. Norvégia a jóhiszemű, becsületes hazafiak országa, és a merénylet után sem akar teret engedni a félelem és gyanakvás légkörének. A társadalmat rettenetesen megrázta ez a tömeggyilkosság, de hiszek abban, hogy jó következtetéseket fognak levonni belőle: nem szabad relativizálni, kicsinyíteni a jó és rossz különbségét, az oktatásban és a közéletben nem szabad mindent tolerálni, ki kell állni a hagyományos értékek mellett. Rövid távon a kormányzó Munkáspárt népszerűségét növeli a merénylet, hosszabb távon azonban a keresztény és konzervatív irányzatokat erősítheti.
* Mivel Ön washingtoni nagykövetként is tevékenykedett, magától adódik a kérdés, hogy létezik-e valamilyen párhuzam az egykori amerikai és a jelenlegi norvég diplomáciai kinevezés között. Egyszerűbben szólva: milyen szerepe van az említett két országnak az Ön életében?
- Az puszta véletlen, hogy Washingtonban ért a szeptember 11-i terrortámadás, a norvégiai merénylet pedig egy nappal azután történt, hogy átvettem megbízólevelemet a köztársasági elnöktől. Mindkét ország esetében fontos volt azonban, hogy korábbi tapasztalataim alapján ismertem, kedveltem és becsültem az adott országot.
* Kinevezését követően Magyarország kapcsán arról beszélt, hogy Norvégia enyhíthetné az ország energiafüggőségét. A jelenlegi helyzet, vagyis az Oroszországtól való túlzott függőség valóban nagy probléma, amely a gazdasági kérdéseken kívül biztonságpolitikai kérdéseket is felvet. Tehát: hogyan lehetne enyhíteni a kiszolgáltatottságon?
- Legegyszerűbben úgy enyhíthetjük energiafüggőségünket, hogy más forrásból is importálunk kőolajat, illetve földgázt. Pillanatnyilag Norvégiából ez nem lehetséges, de lenne rá esély, például Lengyelországgal együttműködve ki lehetne építeni a cseppfolyósított gáz szállítását. Ha erre sor kerülne, azonnal árverseny alakulna ki, ami jelentősen csökkenthetné az árat. Jelenleg mi igen drágán vásároljuk Oroszországtól a szénhidrogéneket. A tervezett, sőt épülő Nabucco gázvezeték is csökkenteni fogja a kiszolgáltatottságunkat. Végül megjegyzem, hogy Izlandba is akkreditálva leszek, ahol a geotermikus energia kihasználása már széles körben elterjedt és működik. Nálunk már működik egy erős izlandi cég, amely már két helyen is megvalósította a geotermikus fűtést.
* Végezetül tekintsünk ki Szerbiára, illetve Vajdaságra. Valószínűleg NATO-, illetve uniós tagság vár az országra. Ezt sokan nem szeretnék, belülről sokan gátolják, főleg a múlt erői. Önnek mint az európai diplomáciában jártas politikusnak mi a véleménye: lehet-e a NATO-n és az Európai Unión kívül versenyképesnek lenni? Azaz meddig marad még a Nyugat-Balkán fehér pont Európa térképén?
- Az Európai Unió korántsem tökéletes képződmény, bürokráciáját, egyes döntéseit, pazarlását sok bírálat éri. De előnyei sokkal nagyobbak a hátrányainál, élni lehet rajta kívül is, de jól élni csak egy olyan, olajban gazdag ország, mint Norvégia tud. Viszont Norvégia is tagja a schengeni rendszernek és az Európai Gazdasági Térségnek, azaz félig tagja az Uniónak, mint Svájc. Magyarországnak, de Szerbiának és azon belül a Vajdaságnak is az az érdeke, hogy egy jobban működő Unió tagja legyen, és legyen befolyása annak működésére.
A NATO pedig békénk és biztonságunk garanciája. Közérthetőbben: kizárja, hogy újjászülessen egy magyarellenes szövetség, mint amilyen a két világháború között a Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia által létrehozott ''kisantant” volt. Azt a szövetséget a magyarellenesség, a magyar kisebbségekkel szembeni türelmetlen, elnyomó politika tartotta össze. A NATO-ban a szomszédjaink egyben a szövetségeseink is, és ennek előbb-utóbb meg kell szüntetnie az egymással szemben ellenségeskedést - ahogy ez Nyugat-Európa egymás ellen annyi háborút vívott országai, népei között meg is történt. Tehát egyetemes magyar érdek Szerbia uniós és NATO-tagsága. Sajnos ezt egyes magyarországi személyek és irányzatok sem értik meg.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Szerbia uniós és NATO-tagsága egyetemes magyar érdek
Szabadkai Napló
Szerbia uniós és NATO-tagsága egyetemes magyar érdek
Riport
Facebook

Támogatóink