Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországot és Szerbiát összekötik kisebbségei, amelyeket a két ország nem feszültségforrásnak, hanem erőforrásnak tekint.

Ez a szemléletmód különösen fontos akkor, amikor a Kárpát-medence bizonyos országaiban a már megszerzett kisebbségi jogok elvétele, megsértése zajlik. Szerbia olyan kisebbségvédelmi modellt épített fel, amely egész Európa számára követendő példaként szolgálhat — mondta a politikus. Hozzátette: kevés olyan ország van, amely képes összhangba hozni saját nemzeti büszkeségét, a területi integritása iránti elkötelezettségét és ezzel egy időben megadni az autonómiát a területén élő nemzeti közösségeknek.

A mórahalmi Kolo Szerb Kulturális Központ épülete (MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
 

Minél erősebbek a hazánk területén élő nemzeti kisebbségek, annál inkább hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy Magyarország is erősebb legyen — mondta. A magyar kormány támogatja a nemzeti közösségeket abban, hogy beszéljék anyanyelvüket, ápolják kultúrájukat, működtessék intézményeiket, és tartsanak szoros kapcsolatot anyaországukkal, mert ez segít a kétoldalú kapcsolatok erősítésében is — fejtette ki a miniszter.

Úgy vélte, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politika célja nem lehet más, mint biztosítani az adott közösség helyben maradásának gazdasági és kulturális feltételeit. A magyar kormány folyamatosan növeli a szerb kisebbségnek nyújtott támogatást, amely idén elérte a 2,5 milliárd forintot. Egyúttal pedig a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében több mint 10 ezer pályázó kapott 38 milliárd forint támogatást 75 milliárd forintnyi beruházás megvalósításához — mondta Szijjártó Péter.

A mórahalmi Kolo Szerb Kulturális Központ díszterme (MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
 

Közölte, a magyar-szerb kulturális és emberi kapcsolatok javulásának kézzelfogható előnyei vannak: a két ország kereskedelmi forgalma tavaly rekordszintre, 2,5 milliárd euróra emelkedett. Szerbia Magyarország első számú partnere a nyugat-balkáni térségben, abban a régióban, amelynek gyors európai integrációja nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdekünk is — közölte a politikus.
A miniszter hangsúlyozta, a következő években Magyarország mindent megtesz Szerbia uniós csatlakozása érdekében. Az európai keresztény civilizációt meg kell védenünk, és a szerbek bizonyították, hogy számíthatunk rájuk — mondta a miniszter.

Vladan Vukosavljev szerb kulturális és tájékoztatási miniszter köszöntőbeszédében azt mondta, a kulturális központ megnyitása bizonyítéka annak, hogy a magyar-szerb kulturális kapcsolatok napról napra erősödnek.

Vladan Vukosavljev szerb kulturális és tájékoztatási miniszter, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Goran Knežević szerb gazdasági miniszter, Nikola Selaković, a szerb államelnök főtitkára és Branko Ružić szerb államigazgatási és önkormányzati miniszter (balról jobbra) (MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
 

A gazdaság mellett a határon átnyúló projekteknek fontos területe a kultúra is — közölte a miniszter, aki bízik benne, hogy a Kolo-központ testvérintézménye Palicson az év végéig megnyitja kapuit.

A Kolo Szerb Kulturális Központ a magyar-szerb Színes együttműködés címet viselő határ menti projekt keretében épült. A központ ezer négyzetméteres alapterületű, 400 főt befogadó, földszinti előadóteremmel rendelkezik, az emeleti kiállító-társalkodó térben külön rendezvények, kis előadások, képzőművészeti tárlatok megrendezésére biztosít helyszínt.

Az ünnepségen Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester jelképesen átnyújtotta a Balkán kulcsát Csedomir Janjicsnak, Nagybecskerek polgármesterének, hogy a következő évben a vajdasági város legyen az intézmény vendége.