Szeptember 8-a Kisasszony, vagy Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születésének ünnepe.
Az ünnep időpontja eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak a felszentelési dátuma volt, amely azon a helyen épült, ahol a hagyomány szerint Szent Joachimnak és Szent Annának, Szűz Mária szüleinek a háza állt, és ahol Szűz Mária született.
Az ünnepet a keleti kereszténység az ötödik, a nyugati a 7. századtól kezdve tartja, a magyar Kisboldogasszony elnevezésére a 15. századtól kezdve vannak adatok.
Fotó: Fehér Márta
Szeptember 8-a búcsújáró nap. A Kisboldogasszony-búcsúkra tartó zarándoklatok énekes, imádságos vonulást jelentenek. A hordozható Mária-szobrot leányok viszik magasba emelve. Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Azt tartották, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat.
Sehol a világon nincs annyi Mária-kegyhely, mint a Kárpát-medencében. A vajdasági magyarság Mária-tiszteletének legjelentősebb helyszíne pedig a doroszlói Szentkút – olvasható a Magyar Nemzeti Tanács Facebook-bejegyzésében.
A doroszlói ünnepi nagymisét msgr. Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök vezetésével tartják. A szentmise után oltáriszentségi körmenet következik.
Az idei zarándoklat mottója Ferenc pápa gondolata, miszerint Szűz Mária a remény, a hit és a szeretet szimbóluma.
Forrás: Wikipédia, Facebook/MNT
