Ezen a napon hunyt el 1945-ben New Yorkban Bartók Béla posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Budapest, Margitsziget /szoborpark/ — 2024. január 28.
Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Személye és munkássága számos alkotót megihletett, akik ebbéli ragaszkodásukat mind Magyarországon, mind az országhatáron túli vidékeken is formába öntötték. Erről tanúskodik múltvallató jegyzetünk fotódokumentációja is. A budapesti helyszínek (Rákoskeresztúr, Józsefváros és Margitsziget) mellett Horgosról (az ottani órás villában 1906-ban Bartók több horgosi népdalt lejegyzett), valamint a temesközi Nagyszentmiklósról, a zeneszerző szülővárosából hoztunk hiteles fénybe írt lenyomatot.
Horgos, órás villa — 2024. június 13.
Budapest, Józsefváros /Palotanegyed/ — 2023. szeptember 22.
Nagyszentmiklós — 2015. szeptember 20.
A rákoskeresztúri színhelyen található műalkotást, a Cantata Profanát idéző, kilenc szarvast ábrázoló relief kompozíciót (helyi nevei: Bartók-emlékforrás — A kilenc csodaszarvas) Laborcz Ferenc (1908—1971) Munkácsy Mihály-díjas szobrász készítette. Ez utóbbi alkotóról bővebben (miképpen említett művéről is!) alkalomadtán napi krónikánkban is olvashatnak majd.
Budapest, Rákoskeresztúr — 2024. június 16.
Fényképezte: Martinek Imre
