Budapest, Újpest — 2023. december 21.

„Gábor László 1930. február 4-én született Budapesten. Négy gimnáziumi osztályt végzett el. 1948-ban sikkasztás és okirat-hamisítás vádjával négy hónap börtönbüntetésre ítélték, büntetését kitöltötte. 1950-ben behívták katonának, 1952-ben honvédként szerelt le. Munkahelyein általában normásként dolgozott, legutoljára a XV. kerületi Vegyesipari Javító Vállalatnál volt munkaügyi osztályvezető. Tagja volt az MKP-nak. Az 1956. október 24-i újpesti tüntetés alkalmával ő is beszédet mondott a forradalmi ifjúság képviseletében. Október 27-én beválasztották az ideiglenes nemzeti bizottságba, ő lett a személy- és tehergépkocsik felelőse. Október 29-én gyűjtést rendeztek a kerületben, az összegyűjtött élelmet a Corvin köz fegyvereseinek juttatták el. Fölvette a kapcsolatot az Országos Nemzeti Bizottsággal (Kuczka Péterrel). Október 30-án ő lett az újpesti nemzetőrök parancsnokhelyettese. Ugyanezen a napon nemzetőrökkel Rétságra ment, ahol találkoztak Mindszenty József bíborossal, részt vettek a hercegprímás Budapestre kísérésében. Több nyelven röpcédulákat készíttetett, amelyeket a kecskeméti légierő segítségével akart a szomszédos országokban terjeszteni. Ugyanakkor a kecskeméti laktanyából jelentős fegyverzetet szállított Újpestre. November 2-án letartóztatta a rétsági laktanya parancsnokát, Garami Lajos ezredest. November 3-án tüzet nyitottak egy ávósnak vélt fegyveres csoportra; letartóztatták Dombóvári Gyulát és a feleségét. November 4-én átvette a nemzetőrség parancsnokságát, majd 6-án S. Nagy Sándort nevezte ki az újpesti fegyveres erők parancsnokává, gondoskodott a felkelők felfegyverzéséről. Ez idő alatt számos röplapot készítettek és terjesztettek. Főhadiszállásuk a Könyves Kálmán Gimnáziumban volt. A november 8-án meginduló harcok során komoly veszteségeket okoztak a szovjeteknek. November 12-én a nemzeti bizottság vezetői részt vettek a kerületi tanács ülésén. A forradalmi küldöttek nem ismerték el a Kádár János által kinevezett vezetőket, követelték eltávolításukat, valamint a Nagy Imre-kormány visszaállítását. Erről a megbeszélésről hurcolták el és tartóztatták le az újpesti forradalom többi vezetőjével együtt. Közel két és fél évig tartó vizsgálati fogság után 1959-ben halálra ítélték, és kivégezték.” (Külső hivatkozás: Oral History Archívum)