Budapest, Ferencváros /Groupama Aréna/ - 2023. április 28.

Kiemelkedő képességű játékos volt, akinek mozgástechnikájára és gólérzékenységére a külföld is felfigyelt anno. 1967-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát. „…a trófeát nem több tízezres szurkolósereg előtt vehette át, hanem szinte titokban, egy szűk körű rendezvényen.” (Külső hivatkozás: hirado.hu)

Albert Flórián, becenevén Császár 1974. március 17-én fejezte be az aktív játékot. Tette ezt a Ferencváros focistájaként, mely csapatnak — debütálásától kezdve — mindvégig játékosa volt.

„Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem. Örömök értek, csalódások — még vén fejjel is —, barátok hagytak el, de talán nem túlzás, ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaföld, ahová, mint a fel-feldobott kő, mindig visszahulltam” — jegyezte le önéletrajzában. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

1974. május 29-én aztán elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.

Hercegszántó, Budapest, Ferencváros, végül posztumusz Erzsébetváros díszpolgára, Albert Flórián 2011. október 31-én hunyt el Budapesten. Egész alakos szobrát, Kligl Sándor (1945) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását, 2014 augusztusában avatták fel. Helyszínileg a budapest-ferencvárosi Groupama Aréna főbejáratánál.